Lomnici megregulázná a sajtót

Az igazságszolgáltatás szereplőit nem védik jogszabályok a sajtó támadásaival szemben – fejtette ki Lomnici Zoltán tegnap Debrecenben a Jog médiája – a média joga című tanácskozáson. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ezért szigorúbb jogi szabályozást sürgetett. A konferencián nem derült ki, hogy melyik cikk, interjú „verte ki a biztosítékot” a bíráknál, egyedül Bánáti János ügyvéd volt hajlandó erre válaszolni, aki a konzervatív médiát sejtette a háttérben. Kondorosi Ferenc igazságügyi államtitkár bejelentette: a kormány haladéktalanul beterjeszti a parlamentnek a bírák nyilatkozattételi jogát tiltó jogszabály eltörlését.

Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a konferencián kifejtette: a média nem helyezheti nyomás alá az ítélkezést. Emlékeztetett: a közelmúltban volt olyan sajtótermék, amely lefasisztázta az igazságszolgáltatást. Úgy fogalmazott: az európai irányelvek szerint van lehetőség az ítéletek szakszerű és megalapozott kritikájára, ám a bírák, ügyészek, rendőrök pocskondiázása, illetve az igazságszolgáltatás lejáratása megengedhetetlen. Bejelentette: a Legfelsőbb Bíróságnál kezdeményezte annak vizsgálatát, hogy a polgári jog keretei között milyen lehetőség van a bírák védelmére. Megjegyezte, van olyan európai ország, ahol a bírák sértegetése, sajtó általi nyomás alá helyezése büntetőjogi kategória.
Emlékezetes: Ujkéri Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke a Nemzetközi Bírói Egyesületek néhány hete Spanyolországban tartott tanácskozásán arról panaszkodott, Magyarországon megszaporodtak a bírákat ért támadások a média részéről, és ez sértő a bírákra nézve.
Nem Kendére haragszanak?
Arra a kérdésünkre, hogy milyen konkrét esetek kapcsán alakult ki az igazságszolgáltatás szereplőiben az a meggyőződés, hogy a sajtó presszionálni kívánja ezt az államhatalmi ágat, Lomnici Zoltán nem válaszolt, Bánáti János, az Ügyvédi Kamara elnöke viszont az ügy konkrét szereplőinek megnevezése nélkül két példát is hozott. A gyakorló ügyvéd szerint annak az újságírónak az eljárása „verte ki a biztosítékot”, aki a legfőbb ügyészt azzal gyanúsította meg, hogy elérte: egy bizonyos illetővel szemben ne folytassanak le eljárást. (Alighanem ezzel konzervatív újságírók közelmúltbeli kritikáira célzott az ügyvéd, amelyeket azért fogalmaztak meg, mert a Legfőbb Ügyészség váratlanul visszalépett a kormányfő vállalkozása ellen indított polgári pertől.) Hasonlónak mondta azt az esetet, amikor egy bírót vádolt meg a sajtó azzal, hogy pártutasítást hajtott végre. Megkérdeztük: Kende Péter baloldali közíró könyve, amelyben konkrét esetekre hivatkozva, közjogi méltóságokat sem kímélve kritizálja a magyar igazságszolgáltatást, nem tartozik-e abba a kategóriába, ami „kiveri a biztosítékot”? Kovács Tamás legfőbb ügyész ilyen minőségében nem, a Magyar Jogász Szövetség alelnökeként viszont válaszolt. Kifejtette: a konferencián a média és jog kapcsolata volt a téma, s ehhez Kende Péter könyvének semmi köze.
Simlis ügyek
A konferencia keretében szervezett kerekasztal-beszélgetésen az erre felkért újságírók egyebek mellett felvetették a 90 évre titkosított dokumentumok kérdését, amelyeket „simlis ügyek elkenéseként értékeltek”. Példaként említették a székesfehérvári maffiapert, ahol ügyész és rendőr is volt a vádlottak között, illetve az olajszőkítési ügyeket, amelyekről tíz-tizenkét év elteltével sem tud semmit a közvélemény. Sérelmezték továbbá, hogy a szeptember 18-i rendőri fellépés áldozatai vallomásának igazságtartalmát nem sikerült a rendőrség segítségével ellenőrizni, mint ahogy közérdekű adatként nem sikerült megszerezni a most lemondott egészségügyi miniszter szekszárdi orvosi működése kapcsán készült jegyzőkönyveket. Erről az újságírók úgy vélekedtek, hogy nem az ügyekkel foglalkozás, illetve az érintettek megnevezése ingatja meg a közvélemény bizalmát az igazságszolgáltatásban, hanem a titkolózás és a hatalmi arrogancia. Ennek kapcsán az igazságszolgáltatók kifejtették: a titkosításokat maguk is sokallják. Lomnici Zoltán elmondta: kezdeményezte a parlament elnökénél, hogy legalább a titkosítás indoklása legyen nyilvános. Az adatvédelmi törvényről egyértelműen az a vélemény alakult ki, hogy oktalanul akadályozza a sajtó működését.
Bene: Nem lehetünk büszkék
A rendőrség szeptember 18., illetve október 23-i fellépésének jogszerűségét és szakszerűségét, a tájékoztatás valósághűségét firtató kérdésekre Bene László országos rendőrfőkapitány úgy nyilatkozott: az akkor tanúsított magatartásra sem a rendőrök, sem a demonstrálók nem lehetnek büszkék. Kifejtette: a hibák, mulasztások okainak, felelőseinek kiderítésére több vizsgálat is indult, s az ezek által kiderítettek miatt a fegyelmi eljárások most is folynak. A rendőrség és a politika kapcsolatáról úgy nyilatkozott: „Mi nem vagyunk politikai szervezet, de velünk politizálnak.”