A Kormányszóvivői Iroda szerint azért marasztalta el a napokban hazánkat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, mert a magyar állam „a rendelkezésre álló adatok alapján nem tudott meggyőző érvet szolgáltatni arra, hogy a bírói, ügyészi eljárások alaposak voltak” egy hazánkban élő angol nő panaszai nyomán. Hogy miért nem tudták mindezt bizonyítani a hatóságok, arra nem tértek ki. Szerintük az Európai Bíróság nem állapította meg, hogy kegyetlen vagy megalázó bánásmód érte volna a felperest a rendőrség részéről.
A hölgyet állítása szerint 2002-ben bántalmazott a rendőrség, amikor egy utóbb bűncselekmény hiányában megszüntetett eljárásban elő akarták állítani őt és édesanyját. A rendőrség azt állította, hogy a külföldi állampolgárok ellenálltak az intézkedésnek. Sophie Barta az eset miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely több mint másfél millió forintos kártérítést rótt ki a magyar államra, megállapítva, hogy a hatóságok megsértették az európai emberi jogi egyezmény kínzást és megalázó, embertelen bánásmódot tilalmazó cikkelyét, mert nem vizsgálták ki érdemben a sértett panaszait.
A szóvivői irodán közölték: a kormánynak nincs jogköre arra, hogy az ügyben vizsgálatot rendeljen el, ezt csak a független bíróság és az ügyészség teheti meg. Hogy lesz-e ilyen vizsgálat, arról csak azután döntenek az illetékes szervek, hogy az ítélet jogerőssé válik, ami még körülbelül három hónap – tették hozzá.
origo.hu
Gál Kinga: Az EP Patrióták frakciója szavazatával nem támogatja az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot
