Gyomosodás is fenyeget a szárazság miatt, a gyomirtó szerek hatékonysága ugyanis kicsi. Ahhoz, hogy a védekezés megfelelő hatásfokú legyen, a szer kiszórását követően egy héten belül csapadéknak kellett volna esnie, ám az elmúlt hetekben Magyarország területén lehullott csekély mennyiségű esőből a megye szántóföldjeire gyakorlatilag semmi nem jutott.
A tartós szárazság hatására az őszi búza alulról sárgulni kezdett, szára, levele nem növekszik, kalásza viszont igen. A satnya száron idő előtt fejlődő termés szemei várhatóan fél-harmad akkorák lesznek, mint azokban az években, amikor elegendő mennyiségű csapadékhoz jut a kenyérgabona. A csapadékhiány olyan mértékű kárt tett a növényekben, amin Örvendi László véleménye szerint már egy kiadós eső sem tud segíteni. A legsötétebben Szabó Sándor hajdúböszörményi gazda ítéli meg a kilátásokat. Ő úgy véli, jó, ha húsz mázsa búzát be tudnak takarítani azokról a földekről, ahol tavaly hatvan mázsát takarítottak be hektáronként. Kevésbé pesszimista várakozások szerint ekkora terméskiesés nem lesz, de még az optimistának mondható hajdúszoboszlói Magyar Gábor is úgy véli, jó, ha a felét be tudják takarítani az elmúlt évi búzatermésnek. A 78 éves gazda ugyanakkor emlékeztetett: hatvan éve nem kellett szembenézni akkora szárazsággal, mint ami most sújtja a szántóföldi növényeket. Ezért joggal merül fel a kérdés, nem ismétlődik-e meg az az eset, amit egy nádudvari pap feljegyzéseiből ismernek, s alig hihető rémmeseként emlegetnek a környékbeli gazdák és a vizes szakemberek. A feljegyzés szerint ugyanis 1863-ban a nádudvari parasztok nem arattak, mert nem volt mit.
Nem csak a búza szenved a szárazságtól, megsínyli az eső hiányát a repce, a borsó és a kukorica is. Ezeknél a növényeknél az aszály megakadályozza a csírázást, s ha egy héten belül nem lesz eső, azzal kell számolni, hogy jelentős területeken ki sem bújik a növény. Különösen azok a gazdák kerülhetnek nehéz helyzetbe, akik a magyarországi szokásokhoz híven vetés előtt meglazították a talajt, mert eső akkor sem lévén, a föld alsóbb rétegei is megszáradtak.
Némi vigasz az elkeserítő helyzetben, hogy a lucerna és az angolperje jól viseli a szárazságot – mondja Magyar Gábor. Az utóbbi, juhtartásban legeltetésre használt növényfaj ugyanis bokros növekedése okán képes hasznosítani a hajnali harmatot, a lucerna pedig sajátos gyökérzete lévén képes jól gazdálkodni a nedvességgel.
origo.hu
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben
