Szolgálatok vetélkednek egymással

Az energiaszállítások körüli csatározások – mint minden konfliktus – természetesen azt eredményezik, hogy megkezdődik a titkosszolgálatok közötti vetélkedés – nyilatkozta lapunknak Szövényi György, az állambiztonság egykori tisztje arra a tegnapi cikkünkre reagálva, amelyben megírtuk, hogy Oroszország a hírszerzése révén is igyekszik kiterjeszteni befolyását Kelet-Közép-Európára és benne Magyarországra. A szakember nem tartja kizártnak: Magyarországon működhetnek amerikai, orosz vagy más államokat szolgáló titkosszolgálati fedőcégek, amelyek befolyásolni kívánják a hivatalos politikát.

Szövényi György biztonságpolitikai szakértő úgy ítéli meg, hogy egy ilyen helyzetben, mint amilyenbe az energiaügyek miatt a térségünk került, nem szokatlan, hogy az ellenérdekelt titkosszolgálatok védett információkhoz kívánnak hozzájutni, hogy gyengítsék a másik fél pozícióit. Ám az nem tűnik reálisnak, hogy még aktív régi kapcsolatokra lelnének hazánkban az oroszok.
A szakértő lapunknak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, az sem jelent különösebb kockázatot, hogy nálunk nem volt „tisztogatás” a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, hiszen a jó ügynököt nem politikai hovatartozása szerint ítélik meg. Az számít, fejtette ki, hogy a szolgálat munkatársa szakértelemmel fel tudjon építeni például egy ügynökséget, és innen információkat tudjon nyerni. Akkor van baj, ha politikai célok szolgálatába állítják a szervezetet – vallja a szakértő, aki szerint jelenleg Magyarországon azért követnek el szakmai hibákat néha a nemzetbiztonsági szolgálatok, mert kínosan ügyelnek arra, hogy megőrizzék a pártatlanságukat vagy annak a látszatát.
A szakember nem tartja kizártnak, hogy Magyarországon működhetnek amerikai, orosz vagy más államokat szolgáló titkosszolgálati fedőcégek, amelyek befolyásolni kívánják a hivatalos politikát is. Szövényi György meglátása szerint viszont ezek a cégek akkor lesznek igazán veszélyesek, ha titkosszolgálati eszközökkel is információkat szereznek üzleti céljaik eléréséhez.
– Minden nagyobb hírszerző szolgálat – vagyis nemcsak az orosz, hanem az amerikai is – megpróbál pozíciókat szerezni ott, ahol az érdekei kívánják, például az Európai Unió határán – fejtette ki a Magyar Nemzetnek a szakértő. Ennek az az egyik oka, hogy az itt lévő államok nemrégiben csatlakoztak az Európai Unióhoz, és ez számos jó, de sok rossz változást is hozott az életükbe.
Mint mondta, a hírszerzői aktivitásnak vannak aktuálpolitikai okai. Példaként említette, hogy Európa másképp ítéli meg a nemzetközi terrorizmus elleni harcot, mint az Egyesült Államok, és a szabadságjogok korlátozásához sem járul hozzá olyan mértékben, mint azt most megteszik Amerikában.
Szövényi György úgy tartja, hogy egyelőre még nem tekinthető ütközőzónának régiónk Moszkva és Washington között, de nem elképzelhetetlen, hogy idáig fajul a helyzet.