A kormány február 28-án hozott egy rendeletmódosítást, amely a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök közé sorolta a lövedékálló és szúrásálló védőmellényt, a sisakot és a vértet. A szabályozás március 30-án lépett volna életbe, de addigra a kabinet a módosítást is módosította, és kivette a joganyagból ezt a rendelkezést. Mindez azért érdekes, mert a kormány március elején még az uniós jogharmonizációval magyarázta a rendeletmódosítás szükségességét. Ezek után kíváncsiak voltunk, hogy ha valóban uniós előírás miatt módosították a rendeletet korábban, akkor a módosítás módosítása nem ellenkezik-e az uniós jogszabályokkal. Erre a Kormányszóvivői Iroda azt válaszolta: „azért döntöttek így, mert differenciáltabb, az állampolgárok érdekeit jobban szem előtt tartó szabályozást tartottak célszerűnek, és úgy vélik, szükségtelen ezeket az eszközöket általánosságban a közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősíteni”. A jogvédő szervezetek örülnek a kormány döntésének. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében azt írta, remélik, hogy a módosítás visszavonása nem pusztán jogtechnikai lépés, hanem a kormány valóban „belátta a februári rendeletmódosítás megalapozatlanságát”.
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője lapunknak elmondta, az eset jól példázza a kormány szakmaiatlan és kapkodó jogalkalmazói munkáját, de szerencsére a jogvédő szervezetek tiltakozására ebben az ügyben visszatáncoltak. Az európai jogi szakjogász hozzátette: ugyanígy indokolt volna a rendőri intézkedéssel szembeni passzív ellenállást szabálysértésnek minősítő kormányrendelet visszavonása, amely a gyülekezési jogot alkotmányellenesen korlátozza.
Civil kontroll kellene. Egy, a rendőrség tevékenységével kapcsolatos panaszokat vizsgáló szervezet felállítását szorgalmazza a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ. Kőszeg Ferenc, a bizottság volt elnöke egy tegnapi konferencián azt mondta: mivel a rendőrség állampolgárok elleni bűncselekmény miatt „szinte nem vonható felelősségre”, ezért már évek óta próbálnak javaslatot tenni egy hatékony külső kontroll kialakítására.
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban