A vártnál kisebb a lassulás

Komoly mértékben meghaladja a várakozásokat az első negyedéves hazai GDP-növekedés. A naptári hatás kiszűrésével kiigazított index szerint az első három hónapban három százalékot tett ki a növekedés – a kiigazítás nélkül 2,9 százalékot –, miközben a várakozások konszenzusa 2,3-2,5 százalék volt, de a borúlátóbbak a két százalék alatti dinamikát is lehetségesnek tartották.

Csak találgatni lehet a részletes adatok ismeretének hiányában, hogy mi okozta a várakozásokat jelentősen meghaladó növekedést. Az biztosra vehető, hogy az export igen jelentős részben járult hozzá a jó adathoz, s az is valószínű, hogy az ipar hozzáadott érték alapon sokkal kedvezőbb eredményt produkált, mint amit a havi kibocsátási adatok sugalltak – írta a Portfolio.hu szakportál. Továbbra sem valószínű, hogy a vállalati beruházások erősítették volna a GDP-t, hiszen a felmérések szerint igen gyenge a kapacitásbővítő hajlandóság a piacon. Az első negyedéves adatok megerősítik azt a nézetet, amely szerint a költségvetésben szereplő 2,2 százalékos éves GDP-növekedési előrejelzést az idén meghaladhatja majd a tényleges lendület, vélhetőleg 2,5-3 százalék körül lehet majd.
Mindemellett tény, hogy tíz éve nem növekedett olyan lassú ütemben a magyar gazdaság, mint az idei év első negyedében. A hazai gazdaság lefékeződését a megszorítások rossz szerkezete eredményezte.
A Takarékbank a gazdaság további fékeződését azzal indokolja, hogy a csökkenő feldolgozóipari beruházások miatt várhatóan megtorpan az ipar, egyes egészségügyi intézmények bezárása és összevonása következtében jelentősen viszszaesik az egészségügy teljesítménye, míg a harmadik negyedévtől az oktatási intézmények összevonása lesz negatív hatással a GDP-re. A pénzintézet előrejelzése szerint a lomha gazdasági növekedés következtében hazánk felzárkózási folyamata lelassul, miközben a térség többi országa gyorsabb bővüléssel hamarabb érheti el az EU átlagát, azaz az újonnan csatlakozott államok többsége előbb-utóbb megelőzi hazánkat az egy főre jutó GDP tekintetében. Ahhoz, hogy a kiigazítások jóval kisebb növekedési áldozattal járjanak, a Takarékbank szerint az állami kiadások erőteljes csökkentésére lenne szükség.
Hasonló prognózist adott a távirati irodának Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője, aki úgy vélte: várhatóan fennmarad a gazdasági növekedés lassuló trendje, s bár a szolgáltatások és a beruházások alakulása még nem ismeretes, az ipar erőteljes lassulása már nyilvánvaló. A lakossági fogyasztás visszaesése az elemző szerint nem olyan jelentős, mint amire a piac számított. Ezt támasztja alá az OTP negyedéves gyorsjelentése, amelyben nyoma sincs a fogyasztási hitelek drámai visszaesésének.
Eközben tegnap számos más versenytársunk is közzétette növekedési adatait. A szlovák gazdaság 8,9 százalékos bővülést produkált, ami a legmagasabbnak számít a régióban. A balti államok is gyorsan fejlődnek: a litván gazdaság 6,7, a lett pedig 10,7 százalékkal növekedett. Csehországban az elemzők 5,5 százalék körüli, Lengyelországban pedig hétszázalékos növekedést várnak. A 27 tagú EU gazdasága 3,2 százalékkal bővült.

Visszaesett a belföldi értékesítés. Az ipari termelés márciusban 4,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest – tette közzé tegnap a KSH. Az ipari export ugyan 12,2 százalékkal bővült, az ipar belföldi értékesítése azonban 3,5 százalékkal csökkent.