Előre hozott török választás a nyáron?

Június 24-én előre hozott választásokat tartana a Törökországot irányító Igazság és Fejlődés Párt (AKP). A novemberben esedékes voksolás előre hozásához parlamenti döntésre van szükség, miközben az sem biztos, mikor és hogyan döntenek majd az ország új elnökének személyéről.

Mivel az alkotmánybíróság kedden érvénytelennek nyilvánította az előző pénteki elnökválasztási fordulót, kérdésessé vált, mikor tud új elnököt választani Törökország. Azt a szavazást az atatürki utat követő szekuláris Köztársasági Néppárt (CHP) bojkottálta, így a szükségesnél kevesebb képviselő volt jelen az ülésteremben, hogy megválaszthassák Abdullah Gül külügyminisztert államfőnek. A szekuláris államot féltő ellenzék közölte, minden eszközt igénybe vesz, hogy megakadályozza a mérsékelten iszlámbarát AKP jelöltjének győzelmét. Úgy tartják, hogy a miniszterelnök és a köztársaság elnökének iszlám kötődése veszélybe sodorhatja Törökország hagyományosan szekuláris jellegét.
Mivel az AKP-nek az 550 fős törvényhozásban nincs kétharmados többsége, Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök kijelentette: az alkotmánybíróság döntése majdnem lehetetlenné tette az államfő megválasztását. Az általa „a demokrácia elleni merényletként” nevezett döntést azzal kívánja kikerülni, hogy az alkotmány megváltoztatásával a népre bízná az államfő személyéről szavazást. Ugyanakkor ehhez is kétharmados többség szükségeltetik, amelynek biztosítása nem tűnik egyszerűnek. A tegnapra kihirdetett újabb szavazást az elnökről vasárnapra halasztotta a kormány. A második forduló 12-én, a harmadik, egyszerű többséget igénylő voksolás 15-én esedékes.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az államfőválasztás első fordulójának érvénytelenné nyilvánításával az alkotmánybíróság gyakorlatilag megsértette az alkotmányt, mivel politikai szempontok szerint hozott döntést, engedve a hadsereg nyomásának. „Lehet azonban, hogy ezzel valami rosszabbat előzött meg, mégpedig katonai puccsot” – latolgat a svájci lap. A hadsereg a hét elején aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy iszlamista kézbe kerülhet a miniszterelnöki és az államfői hivatal, megkérdőjelezve ezzel a szekuláris török hagyományokat. Szakértők felhívják a figyelmet, hogy a szokatlanul éles hangú nyilatkozat a hadseregtől elsősorban nem az AKP-nek, hanem az alkotmánybíróságnak szólt, amely ezt követően érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját.
Az Európai Bizottság örömmel fogadta az előre hozott választásokról szóló javaslatot, s felszólította a török pártokat, hogy tartsák tiszteletben az alkotmánybíróság keddi határozatát. A bizottság egyúttal figyelmeztette a török hadsereget, hogy ne avatkozzon a politikába.