Enyhe ítélet a tolvaj rendőrnek

Egy év nyolc hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte tegnap első fokon a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa E. Zoltán volt rendőr századost, aki a május 4-i budapesti Széna téri túszejtéses bankrablás helyszínéről 460 ezer forintot ellopott. A fellebbezések miatt az ügy a táblabíróságon folytatódik.

Gyorsított eljárásban egy év nyolc hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte tegnap első fokon a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa E. Zoltán volt rendőr századost, aki a május 4-i, fővárosi Széna téri túszejtéses bankrablás helyszínéről 460 ezer forintot ellopott. A bíróság szolgálatban elkövetett kötelességszegés és lopás miatt mondta ki bűnösnek a vádlottat. Mellékbüntetésként a bíróság megfosztotta tiszti rendfokozatától a szolgálatáról önként lemondott rendőrt.
Kihallgatásakor a fővárosi, II. kerületi kapitányság fizikatanár diplomával rendelkező, főnyomozóként helyszíni szemlebizottság-vezető beosztásban lévő E. Zoltán bűnösnek mondta magát. „Hülye voltam és bekattantam, egy marék pénzt a zsebembe raktam” – emlékezett vissza a történtekre a vétkes. A pénzből állítása szerint csekkeket fizetett be, tankolt az autójába és vásárolt. A házkutatáskor 115 ezer forintot találtak nála. A bíróságon megjelent az OTP Bank jogi képviselője, akinek a tárgyalás egyik szünetében E. Zoltán átadott 345 ezer forintot, így a kár megtérült.
Az ítélet megegyezett az ügyészi feljegyzéssel, vagyis azzal, hogy a vádlott május 4-én 24 órás készenléti szolgálatot látott el, és a Széna téri bankrablás helyszínelésében vett részt. Feladata a túszejtő által elrabolni kívánt bankjegyek elkülönítése és számolása volt. Ezt használta ki, amikor 460 ezer forintot ellopott. A bűncselekményt a bank belső kamerái rögzítették.
A ítélet indokolása szerint azzal, hogy a vádlott szemlebizottsági tagként ellopta a pénzt, kötelességszegést követett el. De itt nem egy egyszerű lopásról volt szó, hanem a vádlott bűnjelet tüntetett el, amit a saját céljaira akart fordítani, és ezzel a nyomozás eredményét veszélyeztette – hangsúlyozta a katonai tanács vezetője. Enyhítő körülményként értékelték a vádlott beismerő, megbánó vallomását, jó parancsnoki jellemzését, hogy négy kiskorú gyermekről kell gondoskodnia, s azt, hogy megtérítette a kárt. Súlyosbító körülményként vették számba a hasonló jellegű katonai és köztörvényes bűncselekmények elszaporodottságát.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért, a védelem pedig azért fellebbezett, hogy a vádlottat a katonai bűncselekmény alól mentsék fel.