Folytatódik a koalíciós vita

A lovasberényi találkozó után sem tudni, milyen szerepe volna a magánbiztosítóknak, márpedig ez az egyik alapvető kérdés. Mint ismert, az SZDSZ elképzelése szerint a kötelezően befizetett járulékokból fedezett szolgáltatások teljes spektrumát magánbiztosítókon keresztül kapták volna az őket választó ügyfelek, míg az MSZP csak bizonyos területeken, például az ápolásbiztosításban tette volna ezt lehetővé.

2007. 05. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szocialista politikusok jelentős része a vasárnapi lovasberényi koalíciós egyeztetés után is elzárkózik attól, hogy a kötelező egészségbiztosítás egészében teret engedjen a versengő magánbiztosítóknak. A lapunknak név nélkül nyilatkozó országgyűlési képviselők továbbra is állítják: legfeljebb azt tartanák elfogadhatónak, ha a kötelező biztosításnak csak bizonyos területeire, például a külön ággá alakítható ápolás-, baleset- vagy táppénzbiztosításra engednék be a magáncégeket.
A hét végi egyeztetést tegnap többen is kommentálták. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője egy rádióműsorban úgy fogalmazott: „Két nagy eredmény született: az egyik, hogy megállapodtunk a forgatókönyvben, azaz most már van vége a történetnek. A másik, hogy a felek egyetértettek abban, nemzeti kockázatközösségre, szolidaritásra és versenyre van szükség.”
Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium most kinevezett államtitkára azt mondta az MTV Nap-kelte című műsorában: „Most már egyetértés van a két párt között abban, hogy verseny kell, ehhez több biztosítóra van szükség, s ez az alapcsomagot is érinteni fogja. De hogy pontosan milyen szinten, azt a következő szakmai egyeztetések fogjuk eldönteni.” Többen is hangsúlyozták, hogy egyetértés született a koalíciós felek között az úgynevezett vegyes modellről, amely a magánbiztosítók mellett megtartaná az államit is. Ez azonban még nem jelent kompromisszumot abban, hogy az alapvető egészségügyi ellátásokat – a vizsgálatok, a kezelések, a kisebb-nagyobb beavatkozások, műtétek túlnyomó többségét – magáncégek szervezhetnék és vásárolhatnák meg számunkra a befizetett járulékainkból.
– Megállapodás csak abban volt, hogy fönn kell tartani az egészségbiztosításban a szolidaritási elvet, a nemzeti kockázatközösséget, a szolgáltatói versenyt pedig erősíteni kell – tette egyértelművé a lapunknak nyilatkozó Havas Szófia (MSZP). Arról azonban még nincs döntés, hogy ez miként történjék, így egyelőre azt sem tudni, hogy a magánbiztosítók a jelenlegi kiegészítő szolgáltatásokon kívül milyen területen kaphatnának szerepet – szögezte le.
Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke is azt hangsúlyozta lapunknak, hogy még nem dőlt el, mely területeken kaphatnának szerepet a magánbiztosítók. Hozzátette: a betegeknek nyújtandó jobb ellátáshoz, a szolgáltatói versenyhez több lehetséges út vezet. Így vizsgálják az Országos Egészségbiztosítási Pénztár regionalizációjának és a magánbiztosítók szélesebb szerepvállalásának részleteit is.
Tehát továbbra sem tudni, milyen szerepet szánnak a magánbiztosítóknak, márpedig ez az egyik alapvető kérdés. Az eddigi koalíciós konfliktus lényege is ebben gyökerezett. Az SZDSZ elképzelése szerint a kötelezően befizetett járulékokból fedezett szolgáltatások (ide- tartozik az egészségügyi ellátások túlnyomó többsége) teljes spektrumát magánbiztosítókon keresztül kapták volna az őket választó ügyfelek, míg az MSZP csak bizonyos területeken, például az ápolásbiztosításban tette volna ezt lehetővé.
Az utóbbi időben sorra szervezett konferenciákon magukat baloldalinak nevező szakértők is világosan érveltek a nyereségérdekelt biztosítói rendszer ellen. Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva arra hívták föl a figyelmet, hogy a versengő biztosítók miatt még jobban szétszakad a társadalom, a gazdagok és a szegények külön biztosítótársaságokhoz kerülnek, nő a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben a különbség, az egészségügyi korrupció még súlyosabbá válik, és mindez a korábbinál sokkal többe kerül.
A hét végén a kommunikációs stratégiában is megegyeztek a pártok. Egyértelművé tették, hogy a radikális nyilatkozatokkal, a nyilvánosság előtti szembenállással egyre nehezebb helyzetbe hozzák egymást, s tovább romolhat amúgy is mélyponton lévő népszerűségük. Több, lapunknak nyilatkozó szocialista politikus is reményét fejezte ki, hogy nem lesznek olyan kijelentések, amilyeneket például Kóka János SZDSZ-elnök tett néhány hete, amikor ultimátumot adott a szocialistáknak azzal, hogy a koalícióban való bennmaradás feltételének szabta a több-biztosítós rendszerre átállást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.