Pásztor Istvánt választotta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) új elnökévé a párt szombati magyarkanizsai közgyűlése, amely megújította a szervezet vezetőtestületeit is, köztük a 44 tagú tanácsot, amely keddi alakuló ülésén választja meg a pártelnökséget és az alelnököket. Kasza Józsefet, a vajdasági magyar párt eddigi elnökét – aki csaknem tizenkét évig látta el e tisztséget – érdemeinek elismeréséül, közfelkiáltással tiszteletbeli elnökké választották. A zárt ajtók mögött zajló közgyűlés előtt Kasza jelentést terjesztett be az elmúlt időszak tevékenységéről. Ezt egyhangúlag elfogadták. Pásztor a politikai szervezet következő feladatairól beszélt, s programja ugyancsak támogatásra talált.
Hogy mit is tartalmaz ez a program, arról az új elnök a közgyűlést követő sajtóértekezleten szólt. Kasza Józseffel együtt jelent meg a nagy számban összegyűlt újságírók előtt. Kiemelte, hogy a VMSZ politikájának alappilléreit nem kell mozdítani, a párt továbbra is ugyanolyan erővel és lendülettel kíván harcolni a vajdasági magyarság megmaradásáért. Vonatkozik ez mind az oktatásra, a művelődésre, a tájékoztatásra, mind az egyenrangú nyelvhasználatra. Külön hangsúlyozta, erőteljes lépéseket kell tenni, hogy a Magyar Nemzeti Tanács – mint a perszonális autonómia megvalósulási formája – jogkörében megerősödjön, kiteljesedjen. Ugyanakkor a párt tenni szeretne a Vajdaság autonómiájának érdekében is. Amikor pedig megteremtődnek a feltételek, napirendre kerül a nemzeti elvű területi autonómia kérdése is – mondta az új pártvezető, aki bejelentette, hogy olyan kérdések is felsorakoznak a VMSZ politizálásában, amelyek eddig nem voltak jelen. Ezek közé sorolta a vállalkozásfejlesztést, a munkahelyteremtést, a mezőgazdaságot, a területi infrastruktúrát, a térségfejlesztést, az egészségügyet, a vagyon-visszaszármaztatást, a nyugdíjat, a környezetvédelem kérdéseit és minden olyat, amire azt szokták mondani, hogy életszerű kérdések – részletezte Pásztor.
Kasza József – aki kijelentette, hozzá jobban illene a vitatkozás – most teljes mértékben támogatja az új elnök által ismertetetteket. A VMSZ-nek sikeresnek kell lennie nemcsak a szerbiai politikai színtéren, hanem a Kárpát-medencében is. Mint hangoztatta, a vajdasági magyarság alapvető érdeke Szerbia EU-csatlakozása, s ezt kell a VMSZ-nek is elősegítenie.
Kezdődik a koszovói csata? A szerb rendőrség szombaton letartóztatott 27 személyt, akik a már feloszlatott különleges alakulat jelképével (vicsorító farkas) ellátott fekete pólóban jelentek meg egy paramilitáris alakulat létrehozásának ünnepségén egy krusevaci templomudvarban. Az újabb szabadcsapatok Koszovóba mentek volna fegyverrel védeni „a szent szerb földet”. A megzavart „katonai” szemle szervezője bolondnak nevezte Szerbia vezetőit, kijelentve, hogy nem fogják őket megállítani. Lehet, hogy ez a koszovói csata kezdete, az újabb szerb felkelésé – fogalmazott Hadzsi Andrej Milics. A délszláv háborúk idején a „szabadcsapatokat” a titkosszolgálat szervezte. Vojin Dimitrijevics, a belgrádi emberi jogi központ igazgatója aggasztónak látja, hogy igen magas szintről bátorítják az ilyen szervezkedést, amely nagy károkat okozhat Szerbiának. (S. I.)

A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU