Többszörösen túllépte a megengedhető mértéket bizonyos szennyező anyagokból az a szennyvíz, amely a stájerországi Feldbach bőrgyárából származik, és innen a Rábába kerülhet – állítja a Greenpeace azokra a laborvizsgálatokra hivatkozva, amelyeket a saját vízmintáikon végeztettek el a napokban. A független vizsgálat a zöldek szerint azt bizonyítja, hogy az osztrák hatóságok nem mondtak igazat, amikor azt állították, hogy a Rábát szennyező három bőrgyár egyike sem lépi túl a szennyező anyagok kibocsátását tekintve a megengedett határértékeket, és feltehetőleg az üzemekből kiengedett szennyvíz együttes hatása okozhatja a folyó nagymértékű habzását. Nemes Noémitől, a Greenpeace kampányszervezőjétől megtudtuk: a zöldszervezet ma Grazban mutatja be azt a dokumentációt, amely a gyár szennyvizében és a Rába vizében vett minták alapján megszületett laborvizsgálati eredményeket tartalmazza. A zöldszervezet grazi akciójával kezdi el nyilvánosan a Rába-szennyezés elleni kampányát, amellyel azt akarja elérni, hogy az osztrák és a magyar polgárok ne kapjanak eltérő információkat a szennyezés nagyságáról, okáról és a lehetséges megoldásokról.
Miközben a környezetvédők Stájerország központjában szerveznek kampányakciót, a Rába partján, a határ menti Szentgotthárdon tartja meg első találkozóját az az akciócsoport, amelyet nemrég hoztak létre a magyar és az osztrák környezetvédelmi tárca szakembereiből a folyószennyezés megszüntetése érdekében.
A találkozón megjelennek a helyi környezetvédők is, akik csatlakozva a spontán internetes akciókhoz, nemrég az osztrák áruk bojkottjára szólították fel a magyar állampolgárokat. A Pro Natura St. Gotthard nevű civil szervezet azóta támogatja a bojkottot, amióta internetes honlapokon, kör e-maileken erre szólították fel a magyar lakosságot, de nem a szervezet volt a kezdeményező – közölte lapunkkal Sárváriné Csonk Csilla, a szentgotthárdi zöldek aktivistája. Elmondta azt is, magyar és német nyelvű tiltakozó közleményt adnak át a magyar–osztrák akciócsoport munkatársainak, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy eddig szinte semmi sem valósult meg a Rába szennyezésének megszüntetéséről szóló ígéretekből. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az osztrák BEGAS cég szemétégetőt is építeni kíván a határra, de ebben az ügyben sem történt előrelépés. Az osztrák álláspont ezzel az üzemmel kapcsolatban is több mint cinikus, hiszen szerintük nincs beleszólásunk abba, mi épüljön a magyar házaktól pár száz méterre.
Mint ismert, a Rába vize a szentgotthárdi duzzasztó alatt 2002 óta rendszeresen habzik. A felmérésekből kiderült, hogy a habzás okát Ausztriában kell keresni, mert a folyón Ausztria területén is észlelhető a jelenség.
A habzás okozójának kiderítésére az osztrák és magyar fél közösen, két alkalommal is Rába-vízminőségi hossz-szelvényvizsgálatot tartott. Ezek kimutatták, hogy a naftalinszulfonátok és egyéb habzást okozó anyagok Ausztria vízgyűjtő területeiről, az ott működő bőrgyárakból kerültek a folyóba. A naftalinszulfonátok biológiai úton nem vagy csak nagyon lassan bomlanak le, ezért hiába vezetik a bőrgyárak szennyvizét biológiai szennyvíztisztítóba. Ez a vegyület gyakorlatilag változatlan koncentrációban végigmegy a tisztítón. A szennyezés az eddigi vizsgálatok szerint alapvetően három bőrgyárból: Wollsdorfból, Feldbachból és Jennersdorfból származik. Az osztrák fél azonban csak a jennersdorfi bőrgyárral kapcsolatosan folytatott a magyar féllel szakmai egyeztetést, illetve csak ennek a bőrgyárnak az esetében vonta be az illetékes magyar vízügyi szervezeteket a vízjogi engedélyezési eljárásba. Az államhatártól távolabb eső két bőrgyár működéséről, annak körülményeiről, vizeinket terhelő hatásáról Magyarország tájékoztatást nem kapott, pedig ezt a két ország közt hatályos határvízi egyezmény indokolttá tette volna.
Persányi Miklós korábbi környezetvédelmi miniszter többször levélben szólította fel az osztrák tartományokat, hogy tegyenek valamit a szennyezés megszüntetésére, és hasonló tartalmú nyilatkozatott fogadott el a parlament környezetvédelmi bizottsága is. Az osztrák oldalról mégsem történt semmi.
Fordulat a Rába ügyében azóta is csak látszólag következett be, amikor Fodor Gábor újonnan kinevezett környezetvédelmi és vízügyi miniszter hivatali munkájának szinte első lépéseként bejelentette, hogy visszavonjuk a jennersdorffi bőrgyár működéséhez adott hozzájárulásunkat, és az Európai Unióhoz fordulunk a Rába szennyezése ügyében. Ezzel egy időben Sólyom László köztársasági elnök Ausztriában cinikusnak nevezte az osztrák hatóságok hozzáállását, és nyíltan fellépett a folyó védelmében.
Fodor Gábor drasztikus belépőjét követően Bécsbe utazott, ahol egy már régebben megszervezett találkozón megállapodott osztrák kollégájával abban, hogy akciócsoportot hoznak létre a Rába habzásának megszüntetése érdekében. Ezzel miniszteri szintre emelkedett a folyószennyezés ügye, de a Fodor által ígért lépéseket elhalasztották, az osztrák gyárak működését nem korlátozták.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
