Paktum

– Hölgyem, nem zavarja az őszinteség? Csak azért akarom előre tisztázni, nehogy később sértődés legyen.
– Nem lesz sértődés! Az őszinteség nálam is alapelv. Vannak éppen elegen, akik naponta egymás szemébe hazudnak!
– Mélyen egyetértek! Az ön közel ülő szemeit, alacsony, buta homlokát nézve tényleg nem gondoltam, hogy nő létére ilyen felvilágosultan áll ehhez a kérdéshez.
– Érdekes, mások is célozgattak már a homlokomra. Állítólag a páviánéhoz hasonlít. Annyi a különbség, hogy a páviáné rokonszenvesebb.
– Nekem is ez a véleményem, csak nem akartam…
– Mit nem akart, uram? Hiszen őszinteséget fogadtunk! Nem hittem volna, hogy azzal a sunyi arccal, amivel magát a teremtője porig alázta, ennyire értelmesen szemléli a világot. Tudja, hogy fertelmesen néz ki?
– Nekem mondja? Ha a tükör elé állok, alig akarom elhinni, hogy magamat látom.
– Bár azt mondják, hogy a férfiaknál nem fontos a külső. Az ön esetében azonban jóval a tűréshatár alatt van a látvány. Egy nőnek ennél azért többre van szüksége.
– Ha már itt tartunk, igazán kivághatná az orrszőrét. Feltűnően burjánzik, lelóg a felső ajkára. Olyan, mint egy ecset.
– Hát aztán? Egy nőt ne azért becsüljenek, mert nincs orrszőrzete. Nekem van, és büszkén vállalom. A szőr egyébként is része a testünknek. Magát talán zavarja a szőrzet?
– Az attól függ. Egy drótkefére emlékeztető, ragacsos hónaljbozót például nem hoz tűzbe.
– Látja, az enyém épp olyan!
– Látom. Fertelmes. Egy nő legyen bájos, ápolt, illatos.
– Arra céloz, hogy büdös vagyok? De hát nincs ebben semmi meglepő. Havonta legfeljebb egyszer-kétszer fürdök. Maga talán gyakrabban? A borzasztó lábszagából ítélve, aligha.
– Úgy vagyok vele, hogy akinek nem tetszik, ne szagolgasson. Különben is az állatok szokták egymást körbeszimatolni. Bennünk legyen méltóság!
– Igaza van! Már maga a házasság is méltóságon aluli. Miért kellene egy fedél alatt élni egy vadidegennel, aki fogdossa a kilincseket, és a nyálas szájába veszi az evőeszközünket. Maga nős?
– Ezzel a külsővel? Hiszen tömény undor vagyok. Ráadásul aljas is. Ki akarná összekötni az életét egy ilyen köpedelemmel? Voltam nős, de az első napon véresre vertem a feleségem fejét az állólámpával, emiatt nem volt kedve tovább maradni.
– Nem lep meg. A nők többségében nincs kitartás.
– Sajnos a dühkitöréseimen nem tudok uralkodni. És magával mi a helyzet? Férjnél van?
– Háromszor váltam. Elegem lett a férfiakból. Mocskos, számító állatok! Minden férfinak büdös a szája.
– Ez a baj, látja. Egyetlen elállatiasodott férfi lejáratja az összes többit. Mondhatok valamit, hölgyem?
– Persze, de csak őszintén!
– Tele vannak a fogai ételmaradékkal. Főleg itt elöl.
– Az könnyen lehet, ugyanis káposztás kockát vacsoráztam. Megjegyzem, maga se lehet büszke a szájára. Nem arra gondolok, hogy fröcskölve beszél, hanem az előbb, amikor ásított, négy lyukas fogat vettem észre. Engem nem zavar, de ha gennyes tályog alakul ki a gyökér körül, nagyon fog szenvedni.
– Á, hagyjuk a csudába a fogaimat! Késő van. Aludjunk, vagy inkább szeretkezzünk még egyet?
– Ha még nem álmos, tőlem mehet!