Tiltakozással vegyes magyarázkodást váltott ki Ausztriából a magyar környezetvédelmi miniszter csütörtöki bejelentése a Rábát szennyező bőrgyárakról. Mint ismeretes, az osztrák–magyar határvízi bizottság budapesti ülését követően Fodor Gábor közölte, hogy a magyar fél türelme elfogyott, és Magyarország azt kéri Ausztriától, hogy vonassa vissza a burgenlandi tartomány illetékes hatóságával a Rába habzása miatt részben felelős gyanafalvi (Jennersdorf) bőrgyár vízjogi engedélyét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar fél visszavonja a bőrgyár működéséhez adott hozzájárulását. Ausztria viszont tegnap erre úgy reagált, hogy „teljes mértékben kizárja” a burgenlandi bőrgyár leállításának lehetőségét.
Wilfried Schimon, az osztrák mezőgazdasági, erdészeti, környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium vízosztályának vezetője – nem törődve Aldred Gusenbauer osztrák kancellár nyilatkozatával, amelyben a probléma megoldását ígérte – azzal érvelt, hogy egy Ausztriával szomszédos ország által egy projekthez adott hozzájárulás csak „alapos okból” tagadható meg. A vizeket az osztrák és a magyar fél közösen vizsgálja, és ezek során nem észlelték a vízminőség romlását.
Schimon elismerte ugyan a habképződés tényét, de azt állította, hogy sem az osztrák nemzeti, sem az európai jogot nem sértették meg. Egy bécsi tanulmányra hivatkozott, amely szerint mobil ózonszűrők beiktatása nagyrészt megoldaná a Rába habzásának problémáját.
Niki Berlakovich burgenlandi tartományi mezőgazdasági tanácsos kijelentette, hogy a szennyezés okozói Stájerországban vannak, és ezt a magyarok is tudják. Ezért szerinte a panaszt a stájerországi tartománynak és a szövetségi kormánynak kell címezni. (A Rábát három bőrgyár is szennyezi, ebből kettő Stájerországban van. Erre a területre már nem érvényes a Fodor Gábor fellépését megalapozó határvízi megállapodás.)
Bakonyi Ágnes, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtófőnöke azt közölte: számítottak arra, hogy Ausztria nem lesz hajlandó visszavonni az engedélyt. Ezért fordult Magyarország az Európai Bizottsághoz.
– Az osztrák minisztérium osztályvezetője vicces ember lehet, hiszen közel hat éve fennáll a Rába habzásának problémája, és az osztrák fél annak ellenére sem tett semmit, hogy elismerte a szennyezés tényét – fejtette ki lapunknak Illés Zoltán. A Fidesz környezetpolitikusa szerint a magyar kormánynak nemcsak az Európai Bizottságnak, hanem az Európai Bíróságnak is bejelentést kellene tennie az ügyben, és a kormányfőnek intézkednie kellene, hogy az Európai Bizottság következő ülésén már a napirendi pontok közé kerüljön a téma.
Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere fontolgatja is, hogy az Európai Bíróságon feljelentik az osztrák államot károkozásért, és kártérítést kérnek. A városvezető tegnap közölte: a szentgotthárdiak nem az ausztriai bőrgyárak bezárását, hanem a szennyezés azonnali megszüntetését kívánják elérni, az osztrákok „cinikus válasza” viszont azt jelzi, hogy eddigi kezdeményezéseiknek nem volt hatása.
Eközben Brüsszelben is akciót indított a Rába ügyének nemzetközi visszhangja érdekében két néppárti magyar képviselő. Olajos Péter feljelentette magát az osztrák rendőrségen, mert május 4-én Kismartonban (Eisenstadt) részt vett a környezetszennyezés miatti tiltakozó akcióban. A képviselő döntését megelőzte, hogy az osztrák hatóságok a petícióátadáson szintén jelen lévő Woki Zoltán, a Pro Natura St. Gotthard egyesület vezetője ellen a napokban indítottak be nem jelentett demonstráció miatt szabálysértési eljárást, és 100 euró megfizetésére vagy 60 óra elzárásra ítélték.
De Blasio Antonio néppárti képviselő pedig felszólította az osztrák–magyar vízügyi bizottságot, hogy vonja vissza a szennyező gyárak engedélyét.
Manfred Weber és Brüsszel fizeti Magyar Péter országjárását