Romlott a kórházak pénzügyi helyzete

Jelentős mértékben nőtt a kórházak adósságállománya az utóbbi hónapokban – derül ki a Magyar Kórházszövetség legfrissebb felméréséből és a beszállítók nyilatkozatából.

2007. 05. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentős emelkedést mutat a kórházak adósságállománya – ez derül ki a Magyar Kórházszövetség folyamatban lévő felméréséből, amelynek egyelőre még nincsenek meg a végleges adatai.
A beszállítók is úgy nyilatkoztak, hogy érzékelik a kórházak romló pénzügyi helyzetét. Mint azt Tóth Zoltán, az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége főtitkára lapunknak elmondta: az utóbbi néhány hónapban megduplázódott, háromról hat-hét milliárd forintra nőtt a fekvőbeteg-ellátó intézmények lejárt szállítói tartozása.
Ha az intézmények nem fizetnek, az a beszállítóknak is komoly nehézséget jelent, végső esetben akár csődbe is mehetnek – szögezte le Tóth Zoltán. Márpedig a gyógyításhoz nélkülözhetetlenek a szóban forgó eszközök. Hozzátette: feltételezhetőleg azért nőtt az adósságállomány, mert a tavalyi évhez képest az idén alacsonyabban határozták meg a biztosító által finanszírozható teljesítményszintet, azaz a finanszírozásból származható összbevételt. Ha ezt túllépi egy kórház, úgy a limit fölötti betegellátásért egyetlenegy forintnyi finanszírozást sem kap.
*
– A szigorítások négy hónap alatt száztízmillió forintos adósságnövekedést generáltak a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórháznak – mondta egy internetes újságnak Máté-Kasza László főigazgató. Szerinte erősen kérdéses, hogy lehetséges-e a finanszírozási megszorítások hatását intézményi szintű lépésekkel kompenzálni. Hozzátette: ezek a lépések súlyos negatív folyamatokat indíthatnak el. A következmények jól láthatók: nem lesz elég forrás még a működési költségekre sem.

Csalódott igazgatók. Számos kórházvezető csalódott, amikor szembesült azzal, hogy mekkora összegű finanszírozást utalt számukra az egészségbiztosító áprilisban. Ők ugyanis úgy értékelték az Egészségügyi Minisztérium vezetőinek korábbi bejelentését, hogy áprilisban már emelt összegű finanszírozást kapnak. A bejelentés valóban úgy szólt, hogy negyedik hónaptól emelkedik az egy teljesítményegységre jutó összeg, csakhogy – mint kiderült – ezt nem az áprilisi folyósítással, hanem az áprilisi teljesítéssel kapják meg először az intézmények. Az áprilisi teljesítésért azonban csak júliusban utal a biztosító, így az emelést is csak akkor kapják meg először a kórházak.

Betarthatatlan ügyeleti rend. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament megszavazza az egészségügyi dolgozók ügyeletéről szóló törvénytervezetet – közölte Gyenes Géza, a MOK főtitkára. Mint mondta: az ügyeleti rendet nem lehet betartani a rendelkezésre álló létszámmal, és a parlament előtt lévő törvénytervezet „több sebből vérzik”. – Mi lesz azzal a kórházzal, amely júliustól nem tudja teljesíteni a létszámhiányból adódó minimumfeltételeket? – tette fel a kérdést. Az úgynevezett összevont ügyeletről szólva Nagy Ferenc, a kamara alelnöke kijelentette: a szakmai kollégiumok az önálló ügyelet szervezését tartják fontosnak, tehát azt, hogy minden intézményben az adott szakma szakorvosa ügyeljen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.