Szekeres Imre más tollaival ékeskedett?

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet eddig többek között 12 iskolát épített fel, és két egészségügyi központot, illetve munkahelyteremtő programokat indított el – tudatta Lehel László lelkész-igazgató. A szervezet ezért sem értette, hogy Szekeres Imre honvédelmi miniszter legutóbbi afganisztáni útjáról olyan tudósítások jelentek meg a sajtóban, amelyek szerint a katonák építettek iskolákat és klinikákat a térségben. A Honvédelmi Minisztériumhoz – ahogy levelükben áll – semmiféle hivatalos megkeresés, panasz vagy észrevétel nem érkezett a magyar katonák afganisztáni tevékenységével, vagy az erről szóló tájékoztatás tartalmával, módjával kapcsolatban.

2007. 05. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Befejeződött az a felmérés, amelyet a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) végzett abban az afganisztáni tartományban, ahol a magyar katonai misszió szolgál – tudta meg lapunk. A tényfeltáró küldöttség elemzése alapján elsőként egy téglagyárat építenek fel júniusban Puli-Humriban, a magyar katonák tartományi újjáépítési csoportjának helyet adó városkában, hogy az itt gyártott építőelemek felhasználásával végezzenek fejlesztéseket a térségben. A segélyszervezet a Külügyminisztérium által kiírt pályázaton nyert el 180 millió forintot a helyieket segítő projektekre, ehhez 36 millió forintnyi önrészt tesz hozzá, így összesen 216 millióval folytatja a fejlesztési munkáját Afganisztánban – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Lehel László, a MÖS igazgatója. A szervezet új irodát is nyitott Puli-Humriban, ahonnan nemcsak irányítják a különböző fejlesztések lebonyolítását, hanem találkozókat is szerveznek a projektek résztvevőivel, a helyi minisztériumok képviselőitől kezdve egészen a kivitelező társaságokig. A téglagyár megépítése után mezőgazdasági programokat indítanak el a területen, gyümölcsfákat telepítenek, és családi vállalkozásokat hozatnak létre gyümölcsaszaló kisüzemek kialakításával. Mivel a helyieknek a legfontosabb az, hogy legyen munkájuk, képzési programokat is elindítanak Baglánban a MÖS munkatársainak irányításával, a nőknek például szőnyegszövő-tanfolyamot szerveznek.
Továbbra is kiemelt szerepe lesz az oktatásfejlesztésnek Afganisztánban. Lehel László közlése szerint a következő években négy nagyobb iskolafejlesztést hajtanak végre Baglánban, Etehadban építenek egy 12 osztályos iskolát, Karadakában és Puli-Humriban az iskolák rekonstrukciójával 8 osztályos tanépületeket alakítanak ki és szerelnek fel. Mivel régebben azt tapasztalták, hogy hiába húznak fel iskolákat, ha nincs tanár, aki oktatna bennük, ezért támogatják a bagláni tanárképző központot is, ahonnan az afgán oktatási minisztérium segítségével oktatókat, tanítókat küldhetnek a kisebb településekre.
Az iskolafejlesztésekben egyébként az ökumenikus segélyszervezet már az Orbán-kormány óta részt vesz. Először 2001-ben jelentek meg a közép-ázsiai országban, amikor egy ötvenmilliós segélyt kellett kiosztaniuk a magyar állam megbízásából. Azóta folyamatosan jelen vannak a térségben, és az észak-afganisztáni Mazari-Sarifban működő központi irodájuk mintegy 600 millió forintot költött el segélyezési, fejlesztési programokra. Ebből mindössze százmillió forintot nyújtott a magyar Külügyminisztérium, a többit pályázatokból teremtette elő a szervezet. A MÖS eddig többek között 12 iskolát épített fel, és két egészségügyi központot, illetve munkahelyteremtő programokat indított el – tudatta Lehel László. A szervezet ezért sem értette, hogy Szekeres Imre honvédelmi miniszter legutóbbi afganisztáni útjáról olyan tudósítások jelentek meg a sajtóban, amelyek szerint a katonák építettek iskolákat és klinikákat a térségben. Az igazgató szerint a katonák csak rendkívüli bajban, fegyveres konfliktus esetén tudnak segíteni a segélyszervezeteknek, a fejlesztési projektekbe viszont gyakran csak bele tudnak kezdeni, azok ugyanis nehezen fejeződnek be, ha nincs egy átfogó koordináló szervezet, amely a tapasztalatai alapján irányítja ezeket a programokat. A civil szervezet vezetője szerint az ország tekintélyét növelheti, ha sikeres programokkal segítünk egy nyomorgó országon, bár tudja azt is, hogy nehéz elfogadtatni egy több száz millió forintos segélyprogramot ott, ahol munkahelyek, iskolák és kórházak szűnnek meg a megszorítások miatt. Az embereknek ugyanakkor a segélyszervezet meggyőződése szerint fel kell ismernie, hogy léteznek más világok, más körülmények között élők, akikért mi is felelősek vagyunk, és tehetünk is valamit a magunk módján.
– A Honvédelmi Minisztérium eddig is, és ezután is kizárólag a saját költségvetéséből finanszírozott, és a Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport (MH PRT) katonái által kivitelezett civil fejlesztési projektekről adott tájékoztatást – reagált a segélyszervezet felvetéseire a honvédelmi tárca. Mint a sajtóosztály közölte, tavaly október óta több mint negyven – részben a holland PRT katonái által megkezdett – kisebb-nagyobb projekt megvalósításán dolgozott a magyar PRT; idén pedig mintegy 200 millió forint áll rendelkezésére hasonló feladatok megvalósítására.
A Honvédelmi Minisztériumhoz a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet vezetőjétől semmiféle hivatalos megkeresés, panasz vagy észrevétel nem érkezett a magyar katonák afganisztáni tevékenységével vagy az erről szóló tájékoztatás tartalmával, módjával kapcsolatban, mint ahogy a tárca sem minősítette, és továbbra sem minősíti a szeretetszolgálat térségben végzett tevékenységét – jegyezte meg a lapunkhoz eljuttatott levelében a HM kommunikációs és toborzó főosztálya.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.