Már a szülés utáni második napon haza akarták küldeni a feleségemet és az újszülött kislányomat a kórházból, alig tudtam kijárni, hogy még egy napot maradhassanak. Persze örültem volna, ha minél hamarabb otthon lehetnek, de féltettem őket, nehogy valami komplikáció lépjen fel – panaszolta lapunk újságírójának egy neve elhallgatását kérő fővárosi férfi. Elmondta azt is, hogy első gyermekük két évvel ezelőtti születésekor öt napig benntartották az anyukát és a babát, pedig a szülés akkor is „simán” zajlott.
Nemcsak a fővárosban, hanem az ország más területein is rövidebb lett a szülés utáni bent fekvési idő a kórházakban. A jelentős mértékű ágyszámcsökkentés miatt ugyanis szinte mindenütt óriási a zsúfoltság.
*
– Eddig általában a negyedik, ötödik napon engedtük haza a kismamákat és az újszülötteket a komplikációmentes szülés után, de most arra kényszerülünk, hogy már a harmadik napon elbocsássuk őket – nyilatkozta lapunknak Bódis József, a pécsi Baranya Megyei Kórház szülészetének vezetője. Hozzátette: náluk még nem fordult elő, hogy másnap hazaengedtek volna valakit, de kérdés, hogy mi lesz, ha a zsúfoltság tovább nő. A jelenségről a Weborvos című internetes újság is beszámolt. A professzor egyébként már a kórházi ágyszámcsökkentés előtt szakmai elemzést készített a várható helyzetről, de – hiába küldte el minden döntéshozónak az anyagot – véleményét nem fogadták el. Elmondta, nem jelent szakmai kockázatot, ha komplikációmentes spontán szülés utáni harmadik napon hazaengedik a kismamákat és a babákat. Ugyanakkor igaz az is – tette hozzá –, hogy a magyar nők ennél hosszabb idejű bent fekvéshez vannak hozzászokva, s gyakran a lakásviszonyok is olyanok, hogy érdemes kicsit tovább bent tartani a pácienseket. Ráadásul általában a harmadik nap után szoktak besárgulni az újszülöttek, volt is ebből komolyabb konfliktus – meséli Bódis József. – A harmadik napon engedtük haza a kismamát és a babát, aki a negyedik napon besárgult. A szülők visszahozták, de egy ÁNTSZ-rendelkezés miatt ugyanabba az intézménybe nem lehet ismét befektetni, ezért át kellett irányítani egy másik kórházba, amit a szülők nehezen fogadtak el.
A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a zsúfoltság miatt szinte leálltak az egyéb nőgyógyászati beavatkozások, hiszen csak így tudnak helyet biztosítani a szülő nőknek.
A Baranya megyei kórházak közül több helyen megszűnt a szülészet – például Komlón is –, a két pécsi osztályon pedig jelentősen csökkentették a férőhelyek számát. A megyei kórházban 60-ról 33, míg az egyetemi klinikán 93-ról 60 ágyra.
Patkós Péter, a Semmelweis Egyetem 1. számú szülészeti és nőgyógyászati klinikájának docense úgy tájékoztatta lapunkat, hogy noha a kórház-átalakítások után érzékelhetően emelkedett náluk a szülések száma, ez egyelőre nem okozott zavart a betegellátásban. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy ha a forgalom tovább nő, akkor elképzelhető, hogy náluk is rövidíteni kell majd a szülés utáni benttartózkodási időt. Ez azonban szerinte világtendencia, már – a változásoktól függetlenül – itt is készültek rá. Állítja: a kismamák többsége örül, ha hamar hazamehet, s ha megfelelően tájékoztatják, akkor biztosan nem érzi úgy, hogy kényszerből kellett távoznia.
Ismeretes, nemrég Horváth Csaba, a főváros egészségügyért felelős főpolgármester-helyettese azt kezdeményezte Horváth Ágnes egészségügyi miniszternél, hogy a tárca biztosítson plusz szülészeti ágyakat Budapestnek, mert zsúfoltak az osztályok. Horváth Ágnes akkor azt közölte, hogy folyamatosan monitorozzák a szülészeti és nőgyógyászati osztályok telítettségét, és azt tapasztalták, hogy mindenkit el tudtak látni. – Ha szükséges lesz, azonnal intézkedünk – szögezte le a miniszter.
origo.hu
Mutatjuk Orbán Viktor legújabb bejelentéseit - élőben a rádióinterjú
