Üzleti harc áll a mézügy mögött?

Hatósági vizsgálatot rendelt el tegnap a budapesti és Pest megyei főállatorvos a hamisított mézekről szóló bejelentésekkel kapcsolatban. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület közleménye nyomán a hatóság – a távirati iroda tájékoztatása szerint – húsz mintát vett az egyesület által is kiválasztott előállítóktól, s három laboratóriumban vizsgálják meg a mézek összetételét.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) a közelmúltban vásárolt meg kilenc nagy élelmiszer-áruház polcáról 46 terméket, és azokat elküldte a brémai, Applica nevű laboratóriumba. Az ottani vizsgálatok az OMME közleménye szerint arra derítettek fényt, hogy a boltokból kiválasztott mézek mintegy 70 százaléka hamisított. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a méhészek bejelentése alapján vizsgálatot rendelt el annak érdekében, hogy kiderüljön: csakugyan hamisított-e a boltokban forgalmazott méz nagy része. Ezt a tényt megerősítette lapunknak Dékány András, az agrártárca szóvivője is, aki hozzátette: a méhészek a tárca kérése ellenére sem adták még át a minisztériumnak a hivatkozott brémai laboratóriumi eredményeket.
– Saját és független laboratóriumokkal folyamatosan vizsgáltatjuk termékeinket, amelyekről ezért biztonsággal állíthatjuk, hogy megfelelnek az uniós és a hazai követelményeknek – közölte lapunkkal Klenáncz József, a Klenáncz Méhészet tulajdonosa. Az OMME listáján a cég hét vizsgált terméke is hamisítottként szerepel. Klenáncz József szerint vállalkozását 34 százalékos piaci részesedése miatt támadhatják, hiszen nagyon erős a konkurenciaharc. A mézforgalmazó vállalkozás vezetője egyébként úgy látja, hogy az OMME által közölt adatok, miszerint cége mézében egy-két százalékos a hozzáadottnak nevezett idegen anyag jelenléte, annyira alacsony mértékű, hogy az akár technológiai probléma folytán is előfordulhat. Kérdésünkre, hogy az akácmézként forgalmazott egyik termékükben az akácpollen jelenléte miért csak alig hétszázalékos, Klenáncz József úgy vélekedett, hogy a pollen jelenléte még egy-egy mézet tartalmazó hordóban is erősen eltérhet, így előfordulhat, hogy az egygrammos mintában csakugyan a közölt mennyiséget mutatták ki.
Az OMME listáján szintén szereplő Tóth József szentistváni méhész megkeresésünkre arra hívta fel a figyelmünket, hogy noha az ő neve is szerepelhet előállítóként egy-egy forgalomba kerülő termék csomagolásán, attól az még akár más délkelet-európai készítménnyel kevert méz is lehet. Mint mondta, mindez azért fordulhat elő, mert a felvásárló szállítja el a kiszerelőüzembe a mézet, ahol ezt követően szinte bármit csinálhatnak vele. Ilyen szempontból viszont elgondolkodtató, hogy milyen eredményre vezethet az agrártárca által elrendelt vizsgálat, mely a szokásos utat bejárva ismét a boltokból vesz mintákat, s azok alapján állapít meg esetleges törvénysértéseket. Ezzel szemben úgy tűnik, a késztermékek helyett a kiszerelőüzemeket volna érdemes erőteljesebb ellenőrzés alá vetni. Ráadásul a brémai labor az egyetlen, mely képes elképesztően alacsony mértékben jelen lévő ösz-szetevőket is kimutatni a mézben. Egytonnányi mézben is ki tudják mutatni egy gramm tiltott antibiotikum jelenlétét – érzékeltette a labor lehetőségeit Tóth József.