Az alapkamatról hoz döntést az MNB

A hét legfontosabb hazai eseménye a jegybank keddi kamatdöntő ülése lesz. Sok adatot közöl az Eurostat, az Egyesült Államokban a héten szintén fontos adatok jelennek meg, amelyek a monetáris politikai várakozásokat is érdemben befolyásolhatják.

Figyelembe véve a 4,3 százalékos szeptemberi inflációt, ez azt jelenti, hogy a nettó átlagkereset értéke 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit Fotó: Székelyhidi Balázs

A KSH idei utolsó adatközlése e hét péntekjére marad – az októberi kereseti adatok jelennek meg ekkor. Szeptemberben a bruttó átlagkereset 9,5, míg a nettó átlagkereset tíz százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – a kettő közötti eltérést a családi adókedvezmény emelése okozta – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Figyelembe véve a 4,3 százalékos szeptemberi inflációt, ez azt jelenti, hogy a nettó átlagkereset értéke 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tekintettel az alig növekvő gazdaságra, ez nem rossz eredmény – mutatott rá. Egyúttal megjegyezte, a mediánkereset az átlagnál jobban nőtt, a bruttó 10,4, míg a nettó 11,1 százalékkal. Októberben a keresetek emelkedése a szeptemberihez hasonlóan alakulhatott.

Az MNB döntése kihat a forintárfolyamra is. Fotó: Vémi Zoltán

A hét legfontosabb hazai eseménye a jegybank keddi kamatdöntő ülése lesz, illetve a héten adják ki az új inflációs jelentést is – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. – Várakozásaim szerint a 6,5 százalékos irányadó ráta most sem változik – egyrészt az eddigi jegybanki kommunikáció is ezt sugallja, másrészt pedig a forint, bár a korábbinál erősebb, de meglehetősen törékeny; illetve az infláció, bár kedvezően alakult, de ebben az árrésstopoknak is jelentős szerepük van; a pénzromlás ezek nélkül nagyjából másfél százalékponttal magasabb lenne, ez pedig kivezetésükkor megjelenhet az inflációban, amivel a jegybanknak számolnia kell – mondta. Hozzátette, érdemes lesz ugyanakkor figyelni a jegybanki kommunikációt, ez erősítheti a forintot.

Az MNB mint a statisztikai szolgálat része is aktív lesz a héten – kedden közli a fizetési mérleg októberi adatait. Szeptemberben az előzetes adatok alapján a folyó fizetési mérleg egyenlege az augusztusi 364,8 millió euróról 304,0 millió euróra csökkent. Az előző hónaphoz hasonlóan az áruk egyenlege hiányt (–212,9 millió euró), a szolgáltatásoké többletet (1159,4 millió euró) mutatott, miközben az elsődleges jövedelmek egyenlege a profitkivonás miatt szintén negatívan zárt (–410,0 millió euró).

Igen mozgalmas lesz a hét az Eurostat adatközlései esetében. 

• Kedden az októberi termékkülkereskedelmi adatokat és a harmadik negyedévre vonatkozó üres álláshelyadatokat ismerhetjük meg. Szeptemberben az eurózóna külkereskedelmi egyenlege 19,4 milliárd eurót tett ki az egy évvel korábbi 12,9 milliárd euró után. Ez az export euróban számított értékének 7,7 és az import értékének 5,3 százalékos emelkedéséből adódik. A második negyedévben az eurózónában 2,1, az Európai Unióban pedig 2,2 százalékot tett ki. Ez az előző negyedévhez képest 0,1, illetve 0,2 százalékpontos, míg az egy évvel korábbihoz képest 0,3, illetve 0,4 százalékpontos csökkenést jelent, azaz a munkaerőpiac feszessége az Európai Unióban csökkent, kevesebb az üres álláshely – mutatott rá a vezető közgazdász.
• Szerdán a novemberi infláció második becslését és a harmadik negyedéves munkaerőköltség-indexet teszik közzé. Az első becslés alapján novemberben az infláció 2,2 százalékra emelkedett az előző havi 2,1 százalékról, miközben havi alapon az árszint 0,3 százalékkal csökkent. Az eurózónában a munkaerőköltség a második negyedévben 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami a kétszázalékos inflációt figyelembe véve kismértékű reálbér-emelkedést jelent. A munkabéreket tekintve a második legnagyobb növekedés hazánkban történt Bulgária mögött – emelte ki Regős Gábor.
• Csütörtökön az építőipar októberi adatai látnak napvilágot. Szeptemberben az építőipar teljesítménye az eurózónában 0,5 százalékkal csökkent havi és 0,3 százalékkal éves alapon, miközben a teljes Európai Uniót tekintve stagnált, illetve 0,5 százalékkal növekedett. Éves összevetésben az egyes tagállamok közül a legnagyobb növekedést az ágazat Szlovéniában (25,7 százalék), Szlovákiában (18,7 százalék), illetve hazánkban (15,1 százalék) érte el, miközben a legnagyobb visszaesés Spanyolországban (4,8 százalék), Ausztriában (3,1 százalék) és Németországban történt (2,2 százalék) – sorolta Regős Gábor.

Az Egyesült Államokban a héten fontos adatok jelennek meg, amelyek a monetáris politikai várakozásokat is érdemben befolyásolhatják. Kedden a novemberi munkaerőpiaci, csütörtökön pedig inflációs és reálbéradatok látnak napvilágot. Mindhárom adatközlés esetében elmaradt az októberi adatok nyilvánosságra hozatala a kormányzati leállásra való tekintettel és ezeket az adatokat utólag nem is tudják pótolni.

Szeptemberben az új, nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma 119 ezer főt tett ki az előző hónap négyezer fős csökkenése után – ez egy közepes adatnak tekinthető. A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékot ért el – ez egy éve még csak 4,1 százalék volt. A szeptemberi infláció a jegybanki cél felett, három százalékon alakult az előző havi 2,9 százalék után, miközben havi alapon 0,3 százalékkal nőtt az árszint. Szeptemberben a reál órabérek 0,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami nem tekinthető egy különösebben erőteljes növekedésnek.

Csütörtökön tartja idei utolsó kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank. Az EKB idén már négy alkalommal csökkentette irányadó rátáját, ám most nem várható változás, azaz a betéti kamat várhatóan két százalék marad. Ugyanekkor tartja kamatdöntő ülését a cseh jegybank is, ahol az alapkamat mértéke május óta 3,5 százalék – a legvalószínűbb az, hogy ez ennyi is marad most.