Varga Mihály, a legnagyobb ellenzéki párt alelnöke szerint nem kell új forgatókönyvet készíteniük a referendum ügyében azért, amiért a köztársasági elnök aláírta azt a törvénymódosítást, amely az egészségügyi szolgáltatók éves költségvetésének részévé teszi a vizitdíjat, illetve a kórházi napidíjat. Az Alkotmánybíróság mostani és tíz évvel ezelőtti döntései egyértelmű helyzetet teremtenek: a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló kezdeményezések ügyében kimondta, hogy jövőbeli költségvetést érinthet népszavazás, a Fidesz pedig a következő évre vonatkozólag fogalmazta meg a kérdéseket – hangsúlyozta Varga Mihály. A politikus emlékeztetett arra is, hogy a taláros testület 1997-es állásfoglalása szerint a népszavazási kezdeményezés megindításától kezdve már a kormány sem hozhat olyan döntéseket, amelyek érintenék a referendumot, tehát ebből a szempontból Sólyom László aláírása nem jelentheti a kérdések hitelesítésének elutasítását. Azzal kapcsolatban, hogy ismét az Alkotmánybírósághoz fordulnak-e, ha az OVB mégis elutasítja a kérdéseket, Varga Mihály azt mondta: bár jól látható, hogy Gyurcsány Ferenc elvárásait hajtja végre a testület, még nem döntötték el, mit csinálnának.
Cservák Csaba alkotmányjogász szerint nem tehet mást az OVB, mint hogy hitelesíti a kérdéseket. Az OVB egykori tagja szerint ennek több oka is van: a népszavazási kezdeményezés időben korábbi, mint a költségvetés módosításának parlamenti elfogadása, illetve utóbbi kihirdetése, tehát a kezdeményezés benyújtásától kezdve nem lehet olyan intézkedéseket tenni, ami okafogyottá tenné a referendumot. A jogász úgy vélekedett: az Alkotmánybíróság legutóbbi és tíz évvel ezelőtti határozata alapján sem dönthet másképpen a választási bizottság. Cservák Csaba emlékeztetett arra is, hogy a Fidesz kezdeményezése nem a népszavazás évének, hanem az utána következő esztendő költségvetését módosítaná valamelyest. Kifejtette azt a nézetét is, amely szerint nem is lehetséges olyan kérdésről referendumot rendezni, amely valamilyen mértékben ne érintené a központi büdzsét. Hozzátette: az alkotmány arról rendelkezik, hogy az egész költségvetésről, illetve annak jelentős tartalmát érintő kérdésben nem lehet népszavazást tartani, a szóban forgó kérdések pedig nem ilyenek.
Orbán Viktor a Magyar Rádiónak adott interjújában az OVB-ről szólva kijelentette: mivel az Alkotmánybíróság döntése az országban mindenkire kötelező, ezért a választási bizottságnak hitelesítenie kellett volna hétfőn a népszavazási kérdéseket. Szerinte az MSZP és kormánya nem akar Magyarországon népszavazást, erre használja fel eszközként az OVB-t. Sötét napja ez a demokráciának – jegyezte meg. Orbán Viktor kifejtette: a mai közhangulatban egy népszavazás finoman szólva is elsöpörné ezt a kormányt ugyanakkor mint fogalmazott: a referendum következményei nem láthatók előre, de meggyőződése szerint a következmények súlyosak lennének.
Közben lapunk birtokába került az a levél, amelyben segítséget kér az OVB elnöke Veres János pénzügyminisztertől, hogy a testület „megalapozottan” dönthessen a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezéséről. Szigeti Péter azt szeretné megtudni, hogy mi indokolta a költségvetési törvény módosítását, illetve mi ennek a következménye a büdzsé kiadási szerkezetére vonatkozóan. Veres János a költségvetési módosítás kapcsán tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, az csak technikai jellegű volt, „olyan szándék nem vezette a kabinetet, amit többen beleértettek a törvény módosításába”. A pénzügyminiszter szerint nem kérdéses, hogy a népszavazási kérdések érintik a költségvetés kiadási és bevételi oldalát is.
Államfői kommentár. Tájékozatlanságon alapuló hisztériaként jellemezte Sólyom László köztársasági elnök az azzal kapcsolatos vitát, hogy aláírta a költségvetési törvény – vizitdíjra vonatkozó – módosítását. Az államfő szerint csupán apró technikai módosítás történt, s ez nem érinti a Fidesz népszavazási kezdeményezését.
Répássy Róbert (Fidesz) nem tekinti barátságtalan lépésnek, hogy a köztársasági elnök aláírta a törvénymódosítást, emlékeztet arra, hogy az államfőnek általában ki kell hirdetnie a parlamenti kormánytöbbség által elfogadott jogszabályt, hacsak nem tartja azt alkotmánysértőnek.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter
