Befogják a szájukat a beszállítók

Nem merik jelezni a nagy áruházláncok visszaéléseit a beszállítók – erre utalhat az, hogy az új kereskedelmi törvény hatálybalépése óta egyetlen ilyen bejelentés sem érkezett a versenyhivatalhoz. Az pedig nem valószínű, hogy az évek óta húzódó viták végére ilyen gyorsan pont került volna.

Tavaly ősz óta egyetlen, erőfölényével visszaélő áruházláncról szóló bejelentés sem érkezett a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), holott az új kereskedelmi törvény kifejezetten bátorítaná az ilyen bejelentéseket. A GVH-nál ugyanis anonim módon lehet jelezni, ha egy-egy áruházláncolat kifogásolható módon jár el a beszállítókkal. Lapunknak a hivatalnál azonban elárulták, hogy a világhálón könnyedén elérhető bejelentőívet még egyetlen magánszemély vagy vállalkozás sem töltötte ki és juttatta vissza hozzájuk. Ez a GVH számára is komoly meglepetés, mivel már-már közhelynek számít, hogy a nagy áruházláncok és a beszállítók között nem zavartalan a kapcsolat. A visszafogottság sokak szerint annak köszönhető, hogy az anonimitás dacára könnyen kitudódhat az elégedetlenkedő vállalkozás kiléte, és míg a nemzetközi láncokat nem rendítik meg az esetleges pár tíz millió forintos bírságok, egy kisvállalkozás számára a halálos ítélettel lehet egyenértékű, ha az áruház nem veszi át a termékét.
Ezen a téren a viszonyok rendezése évek óta húzódik. Némi bizakodásra adott okot a kereskedelmi törvény tavalyi módosítása, sokak véleménye szerint azonban a szabályozás túl általánosra sikeredett, és nem képes megakadályozni a visszaéléseket. Ezek közé tartozik, amikor az áruház a beszállítóra kényszeríti egy szolgáltató igénybevételét, amikor kizár minden más értékesítési lehetőséget, vagy amikor túlságosan magas hozzájárulást kér marketing- vagy egyéb költségek címén. A leggyakoribb eset azonban az úgynevezett polcpénz, hivatalosabban a listázási és listán tartási díj. Itt arról van szó, hogy a beszállító és a kereskedő egy keretszerződésben megállapodnak: amennyiben a termékre igény mutatkozik, a kereskedő a vetélkedő beszállítók közül a szerződött féltől rendeli meg az árut – mutatott rá lapunk kérdésére az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint ez a beszállítóknak is érdekében áll, sokszor ők maguk keresik meg az áruházláncokat, ám tény, hogy bizonyos esetekben igen előnytelen feltételek közé kényszerülnek. Alapjában véve nem kifogásolható az sem, ha a gyártók hozzájárulnak a reklám- és egyéb költségekhez, persze nem mindegy, milyen mértékben – tette hozzá. Az új szabályozás fő hibája, hogy nem jelöli ki világosan, mikor is beszélhetünk erőfölénnyel való visszaélésről – vélik ugyanakkor a piaci szereplők.
A beszállítók nehéz helyzetéről tanúskodhat az a dokumentum is, amely nemrég került lapunk birtokába. Az iratban egy nagy áruházláncolat arról számol be, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) egy átfogó ellenőrzésen megállapította: a listázás és a listán tartás számlaköteles szolgáltatásnak minősül. A láncolat ezért öt évre visszamenőlegesen módosítja a beszállítókkal kötött szerződések e díjakra vonatkozó passzusát. Arra, hogy a listázás és a listán tartás valóban szolgáltatásnak minősül-e, az APEH mára ígért választ.