Chávez fegyvert vásárol

Hugo Chávez ismét kisebb világ körüli útra indul június 26-a és július 3-a között, amelynek során felkeresi Fehéroroszországot, Oroszországot és Iránt. A hivatalos források céloztak egy másik, de meg nem nevezett európai országra is.

A körút időzítése azt jelenti, hogy most már biztosan elmarad a dél-amerikai valutaalapnak tekintett Banco del Sur éppen mára tervezett létrehozása. Chávez ezenkívül nem vesz részt a dél-amerikai Európai Unióhoz hasonló gazdasági szervezet, a Mercosur soros tanácskozásán sem.
Chávez utoljára tavaly júliusban járt Oroszországban, amikor megerősítették a 30 Szuhoj típusú vadászrepülőgép és ugyanennyi harci helikopter megvásárlását. Chávez kifejezett szándéka volt ekkor, hogy a százezer gépkarabély megvásárlásán kívül a Kalasnyikov-fegyvergyár Venezuelában építsen üzemet, és ott is gyártsák a világ egyik legelterjedtebb kézifegyverét. A venezuelai törekvés hátterében az az egyszerű ok húzódik meg, hogy az Egyesült Államok tavaly májusban megtiltotta több országnak – például Svédországnak, Dél-Koreának és Spanyolországnak –, hogy folytassa a fegyvereladásait a dél-amerikai országnak. A tavalyi megrendeléseket a moszkvai Kommerszant csütörtöki száma szerint Chávez minden bizonnyal újabbakkal fogja bővíteni, bár a venezuelai kormány rögtön cáfolt. (Venezuela tavaly hárommilliárd dollárt költött fegyvervásárlásra, Chávez ezen az úton kétmilliárdos üzlet megkötésére készül.) A venezuelai sajtó is idézte a vétel tárgyát képező kilenc – öt 636-os, illetve négy új típusú Amur 677E modellt – hagyományos dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárót. A Kommerszant még a vétel hátterét is tudni vélte: Chávez így akarja megakadályozni az Egyesült Államok esetleges blokádját Venezuela ellen. Venezuela a spanyol El País szombati vezércikke szerint a vásárlásokkal párhuzamosan egyben leszereli amerikai és más nyugati eredetű fegyverzetét az említett bojkott miatt. Néhány napja pedig a BBC írt Chávez bejelentéséről, amely szerint Venezuela hozzájut 200 kilométeres hatótávolságú föld-levegő rakétákhoz.
Oroszországot még érdekli a venezuelai olaj- és gázkitermelés is, ezért került szóba az orosz csővezetékek felhasználása Venezuelában, de nyilván napirendre kerül az az orosz terv is, hogy részt vehessen a földrész egyik legnagyszabásúbb vállalkozásában: a Venezuela déli részéből induló, 8000 kilométer hosszú gázvezeték megépítésében, amely érinti Brazíliát, Uruguayt és Argentínát is.
Chávez fehéroroszországi látogatása Moszkvába érkezése előtt tavaly is jelképes üzenetet kapott. Az Egyesült Államok Európa utolsó diktátorának tartja Alekszandr Lukasenkót, de Chávezt jobban érdeklik fegyverei, valamint olajipari szakemberei, és a BBC szerint valószínűleg most is közvetít Oroszországban Fehéroroszország mellett, amely zokon vette, hogy szomszédja mellőzi.
Chávez szólt a Mercosurról is az orosz út bejelentésekor, amelynek nem teljes jogú tagja tavaly július eleje óta. A Banco del Sur megalakításának június 26-ra tervezett bejelentése a hivatalos magyarázat szerint azért maradt el, mert a tagállamok (Argentína, Bolívia, Brazília, Ecuador, Paraguay és Venezuela) nem tudtak megállapodni a részhozzájárulások összegéről. A háttérben viszont inkább az RCTV, vagyis a május 27-én betiltott venezuelai ellenzéki tévé- és rádiócsatorna bezárása áll. A koncesszió visszavonása ellen több latin-amerikai ország tiltakozott a szólásszabadság mellett érvelve.