Megérkeztek a verespataki aranybánya beruházójának válaszai azokra a kérdésekre, amelyeket a tervezett üzem környezeti hatástanulmányával kapcsolatosan tettek fel minisztériumi szakértők és civil szervezetek.
A több mint tízezer oldalas anyagot egyelőre fordítják, és tanulmányozzák a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakemberei. Az interneten fellelhető dokumentumból azonban az már most kiderül, hogy a kanadai beruházó, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) válaszai elfogadhatatlanok Magyarország számára. Döntési helyzetben azonban a román környezetvédelmi tárca van, amely már május 8-án megkapta az anyagot, és július 2-ig azt meg kell vizsgálnia. Ezt követően egy konzultációs időszak következik, amelyen a magyar környezetvédelmi tárca megfigyelőként vesz részt, és megfogalmazhatja a javaslatait.
Ezek után Koródi Attila romániai környezetvédelmi miniszter ősszel dönthet a beruházás engedélyezéséről, vagy elutasításáról. Az utóbbit a zöldek azért is követelik, mert a beruházó cég számos, alapvető kérdésre nem hajlandó válaszolni a beruházással kapcsolatban.
Nemes Noémi, a Greenpeace munkatársa lapunknak elmondta, elfogadhatatlannak tartják már eleve azt is, hogy a RMGC egy 91 kötetnyi, 12 600 oldalas anyagban válaszolt a felmerülő kérdésekre, és van olyan kötet, amelynek a szövege csak románul olvasható, a tartalomjegyzékek és a témák szerinti tagolás miatt pedig szinte lehetetlen megtalálni azt a választ, amelyet egy adott kérdésre adtak a cég szakértői.
Az viszont ennek ellenére kiderül a dokumentumokból, hogy a beruházó nem hajlandó válaszolni arra, milyen financiális garanciákat vállal egy baleset esetén a kár elhárítására, vagy arra az esetre, ha az üzem bezár, és egy hatalmas, ciánnal és egyéb veszélyes anyagokkal teli zagytározót hagy maga után őrizetlenül. A cég tanulmányában ráadásul több olyan fejezet van, amelyet olyan szakértők, illetve szervezetek írtak, amelyeket nem akkreditált a román környezetvédelmi minisztérium, vagyis a véleményüket nem lehet figyelembe venni az engedélyezésnél. A hatástanulmánnyal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokhoz csatoltak újabb tudományos elemzéseket, és ezt már nem tehette volna meg a beruházó. Egy ilyen dokumentum azt próbálja igazolni, hogy nincsen határon túli hatása egy balesetnek a verespataki aranybányában, ami a Greenpeace szerint erősen vitatható. A román minisztérium alapvető követelménynek tartja az egyes tanulmányok, tudományos vizsgálatok szerzői esetében a tárgyilagosság vizsgálatát, az RMGC azonban sokszor nem is jelöli meg a szerzőjét egy-egy tudományos következtetésnek. Alapvető kérdés, hogy a cég miként előzi meg a balesetet, és milyen akciótervvel készül ennek elhárítására. Erről az RMGC a válaszokról készített internetes anyagok között csak annyit közöl, hogy balesetnél a helyi hatóságoknak kell átvállalni a kárelhárítás felelősségét. A dokumentumokból kiderül az is, hogy a cégnek még biztosítása sincs, csak „tanulmányozzák a biztosítási lehetőségeket.” Az RMGC nem veszi figyelembe azt sem, hogy az általuk létesítendő zagytározó az Európai Unió irányelve alapján hulladéktárolónak minősül. Ez sem véletlen, hiszen hulladéktárolót nem lehet létrehozni vízbázis fölött, lakott településekhez közel, ahol a verespataki bánya épülne fel a tervek szerint. A beruházó nem válaszol arra a kérdésre sem, hogyan, milyen útvonalon szállítják, és kitől vásárolják majd a ciánt az aranymosáshoz. Ez azért sem érdektelen, mert információink szerint a nagy mennyiségű, veszélyes mérget Magyarországon keresztül, vasúton kívánják majd eljuttatni a bányászat helyszínére.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
