Amolyan kínai melléklettel jelent meg a legutóbbi Nők Lapja hetilap. Az újság tizenöt teljes oldalán Kínát ajánlotta az olvasó figyelmébe – képestül, mindenestül. A vezércikket a témában maga a főszerkesztő, Molnár Gabriella jegyezte Az idegen szép címmel.
Nem új a szlogen. Jó tíz évvel ezelőtt plakátokról, molinókról szólt az SZDSZ ihlette mondat: „Az idegen szép”. Miért, a magyar nem?
Szerintem itt is, ott is vannak rusnya emberek, ahogyan persze szépek is. Én inkább valami olyasmi címet adtam volna, hogy az idegen is lehet szép. Nem biztos, hogy az ember feltétlenül ellágyul, ha teszem azt egy szingaléz, csecsen, ukrán (vagy kínai) vendégmunkás a torkához szorítja a kést éjszaka a külső Kőbányai úton. Olyan reklámízűnek éreztem az összeállítást, valahogy visszaköszönt belőle a nemrég bedobott koalíciós ötlet: egymillió keleti embert kell betelepíteni ebbe a folyamatosan apadó országba. Amúgy csak félve kérdezem, a Nők Lapja miért nem a nőkről, a családokról szól, miért – tizenöt oldalon át – a kínaiakról. Miért nem arról, hogy nekünk, magyaroknak kellene gyarapodnunk, csemetéket világra hoznunk? Egy ilyen nevű újságnak éppen ez lenne a szerepe…

Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével