Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) lemondásra kényszerült főigazgatója csak bűnbak, valójában a szocialisták akartak egy lojálisabb vezetőt az elhárítás élére, aki zokszó nélkül teljesíti az elvárásaikat – jelentette ki Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja, az Orbán-kormány titokminisztere azon a sajtótájékoztatón, amelyet a testület zárt ülése után tartottak Simicskó István KDNP-s bizottsági elnökkel. A képviselők ekkor már elolvashatták azt a négyoldalas dokumentumot, amelyet Szilvásy György utasítására a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodája (NBI) készített el az NBH és a milliárdos adócsalás és csempészés gyanújába keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítvány kapcsolatáról.
Szálak a Napi Ászhoz
A jelentés megtárgyalása után Szilvásy György azt állította, hogy őt is félrevezették, nem kapott egyértelmű tájékoztatást Galambostól, ezért kényszerült arra, hogy az NBI vizsgálatát kérje az ügyben. A kancelláriaminiszter elismerte, hogy korábbi nyilatkozataival ellentétben volt kapcsolat az NBH és az alapítvány között, és a nemzetbiztonságiak mellett őt is megpróbálták behálózni a testvérei támogatásán keresztül az alapítvány vezetői. Mint ismeretes, több nemzetbiztonsági tiszt kurátora lehetett az alapítványnak, amely eseti megbízásokat adott Szilvásy György „szellemileg leépült”, grafológus testvérének, és hatmilliós támogatást nyújtott a BM-kórháznak, amikor az intézményben a kancelláriaminiszter másik testvére, Szilvásy István volt az igazgató. Az utóbbi rokont egyébként két kiváló katonaorvos helyett a honvédelmi miniszter a kiemelt állami kórházként működő Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) élére emelte a napokban. Amikor erről kérdeztük Szekeres Imrét, azt válaszolta, „nem kérdőjelezhette meg a szakmai kollégium döntését”.
A Heti Válasz ma megjelenő száma azonban különös adalékkal szolgál a megbízás előtörténetéhez. A lap megemlíti, hogy az Egymásért a Napi Ászt kiadó G-Publishing Kft.-t is százezrekkel támogatta, a bulvárlap pedig február végén megírta, hogy az Egymásért Alapítvány és a Szilvásy-adminisztráció a BM-, a Honvéd- és a MÁV-kórházak, illetve az Országos Gyógyszerészeti Központ összevonásával létrejövő Állami Egészségügyi Központtal is „újratárgyalja majd a kórháznak nyújtott további támogatás lehetőségének feltételeit”. Azt viszont, hogy Szilvásy István lesz az intézmény főigazgatója, csak május 29-én jelentették be, vagyis az Egymásért elköteleződése mégiscsak Szilvásy személyének szólhatott, ellenkező esetben az alapítványnak az új ÁEK-vezető kinevezésére jogosult Szekeres Imre honvédelmi minisztert kellett volna megkörnyékeznie.
Titkosszolgák a Horn-érából
A Heti Válasz információi szerint Szilvásy Istvánnak is NBH-s kapcsolatai ajánlhatták figyelmébe az Egymásért Alapítványt, hiszen a BM-kórház nevében – Szilvásy mellett – az a Mezei Csaba gazdasági-informatikai igazgató hagyta jóvá az alapítvánnyal való szerződéskötést, aki a Horn-érában az NBH gazdasági vezetője volt, s akit 2004-ben a hivatal egyik főigazgató-jelöltjeként emlegettek. Mezei Csaba ráadásul 2005-ben a BM-kórház jelenlegi biztonsági főnökével, Cseri Ferenccel is közös vállalkozásba kezdett, amit utóbb MC Security Kft.-vé kereszteltek. Cseri a rendszerváltozás előtt kémelhárítóként szolgált, majd a Horn-időszak végéig szintén az NBH-t erősítette osztályvezetőként. Található más nemzetbiztonsági kapcsolat is, hiszen a múlt év végén a „karitatív” szervezet kedvezményezettjei közé került Guba Ágnes virágkötő is, akinek férje, Guba László ugyancsak Horn Gyula idején dolgozott a titkosszolgálatoknak, 1998 óta pedig biztonsági céget működtet Nikolits István nemzetbiztonsági exminiszter volt kabinetjének munkatársaival. Guba öt éve abban a Nádor ’95 Rt.-ben is felügyelőbizottsági tag, amely a Horn-korszak titkosszolgálati beszállítójaként jelent meg a korabeli sajtóban. Az Egymásért Alapítvány csempészadományait értékesítő Herba cégcsoport jogi képviselője, Szőke András ugyancsak a Nádor ’95-nél bukkant fel.
Mit takargat Galambos?
Ezek után nem meglepő, hogy Szilvásy György húsz évre hétpecsétes titoknak nyilvánította, hogy vajon mi takargatnivalója volt Galambos Lajosnak a nemzetbiztonsági szervezeteket felügyelő miniszter előtt. Voltak-e olyan műveletei az NBH-nak az Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz köthetően, amelyekről a tárcavezetőnek sem kellett tudnia, csak azok eredményes lezárulása után, használták-e csempészésre és törvénytelen magánakciókra az alapítványt az NBH könnyített határátlépési lehetőségeinek kiaknázásával, és valójában az alapítvány ügyébe keveredett szereplők közül ki volt a bűnöző, és ki volt az ügynök vagy a bűnüldöző? Információink szerint erre az NBI jelentése továbbra sem ad egyértelmű válaszokat. Az ellenzék ezért követeli egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amelyhez a szocialisták időhúzása után végül hozzájárulását adta az Országgyűlés.
Galambos állítólagos tevékenységéről az Egymásért-ügyben azonban kiderültek bizonyos információk. Szilvásy György ugyanis szokásához híven a szigorúan titkos jelentésből kiadott a sajtónak olyan részleteket, amelyekkel megvédheti a mundér becsületét. A jelentés állítása szerint az alapítvány letartóztatott elnöke, Földesi-Szabó László nyugalmazott rendőrtiszt, miután eljárást indított ellene a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP), nem ennek a hatóságnak a vezetőjét kereste fel, hanem Galambos Lajost, az NBH főigazgatóját, akinek átadta az ügyre vonatkozó dokumentumokat is. Ezeket az iratokat a főigazgató Simon Ibolyának továbbította, aki teljesen jogtalanul ekkoriban egyszerre látta el az alapítvány és az NBH jogi képviseletét. Az NBI jelentése azt is állítja, hogy Galambos a Földesi-Szabó Lászlótól kapott levél után nem volt rest felkeresni Nagy Jánost, a VPOP parancsnokát és akkori helyettesét, Bencze Józsefet, hogy tájékozódjon az alapítvány ügyeiről. Azt viszont a mai napig homály fedi, hogy az iratokat miért Simon Ibolyához vitte el Galambos, és miért nem a VPOP-hoz. Simon Ibolyát ugyan nyugdíjazása miatt nem kötelezték arra, hogy bejelentse a részvételét az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumában, az viszont nehezen elképzelhető, hogy az NBH főigazgatója nem tudott az érintettségéről. Ez még inkább elképzelhetetlennek tűnik annak ismeretében, hogy az alapítványban Galambos közvetlen beosztottja, Gyarmati György műveleti osztályvezető a főigazgató javaslatára vette át a helyet a kuratóriumban Nagy Lajostól, az NBH elhunyt első elnökétől. Gyarmati értesíthette a főigazgatót a kurátorokról, hiszen az NBI jelentése szerint a szervezet ellen indult VPOP-eljárásról is szólt Galambosnak.
Alapítók és utódok
És ha már Nagy Lajosnál és Gyarmatinál tartunk, érdemes ismét áttekinteni azt is, hogy kik és miért hozhatták létre a gyanú szerint távol-keleti árukat a vámnál adományként feltüntető, majd később törvényellenesen a Herba cégcsoporton keresztül értékesítő, adócsaló, csempész alapítványt.
A szervezetet 2004. július 28-án alapította Jakubinyi Roland Róbert, és a bíróság szeptemberben vette nyilvántartásba. Az első kuratóriumnak tagja volt Jakubinyi Róbert (Jakubinyi Roland Róbert édesapja) és Földesi-Szabó László nyugalmazott rendőrtiszt. Sajtóhírek szerint a két Jakubinyit különböző csalási ügyekkel gyanúsították meg, az idősebbet el is ítélték. Földesi-Szabó László, aki korábban – Szabó László néven – az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának csoportvezetője volt, majd a bűnügyi főigazgatóság főosztályvezető-helyetteseként vonult nyugdíjba saját kérésére negyvenhárom évesen, még rendőri vezetőként került kapcsolatba a büntetett előéletű Jakubinyi Róberttel. Utóbbira csalás és magánokirat-hamisítás miatt 1997-ben letöltendő börtönbüntetést szabtak ki, de 1999-ben Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelemben részesítette.
A kurátor fia, az alapítványt létrehozó Jakubinyi Roland Róbert ellen értesüléseink szerint szintén három ügyben indult eljárás, de ennek részleteiről nem nyilatkoznak a hatóságok. Információink szerint többek között bambuszparkettákat hozott be az országba Távol-Keletről, és a kereskedelmi ügyletei miatt nyomoztak utána.
Az NBI jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy Földesi-Szabó László és Jakubinyi Róbert kapcsolatépítési törekvéseinek kezdeti lépéseként került be a kuratóriumi tagok sorába Nagy Lajos, az NBH első vezetője. Nagy Lajos sokáig vezérigazgatója volt az S-Komplex nevű biztonsági és magánnyomozó cégnek, amely Gyurcsány Ferenc anyósához, Apró Piroskához is köthető. Nagy kurátorsága idején került be az alapítvány kuratóriumába a BM III-as főcsoportfőnökségének egykori munkatársa, Nagy Sándor is, aki szintén igazgatósági tag volt az S-Komplexben. Mint már említettük, őket követte 2006-ban a kuratóriumban Gyarmati György, az NBH megbízott főosztályvezetője és Simon Ibolya, az NBH nyugdíjas jogásza is.
Megjelentek az alapítványban tehát nemzetbiztonsági tisztek, magánnyomozó cégek vezetői, volt belügyisek és olyan bűnözők, akiket valamilyen oknál fogva egyelőre nem ítéltek el a tetteikért. Az általunk megkérdezett nemzetbiztonsági szakértők szerint ez felveti annak a gyanúját, hogy az alapítványt eleve titkosszolgálati akciók fedésére hozták létre, és az ügy szereplői nemzetbiztonsági műveletekbe beszervezett belső vagy külső munkatársak. A szakemberek szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az S-Komplex egyes akciókban együttműködött az NBH-val. Az mindenesetre több mint furcsa, hogy az alapítvány szilveszteri fogadásán – amelyet egy belvárosi ötcsillagos szállodában tartottak már a VPOP vizsgálata idején – részt vett az NBH több munkatársa, köztük Galambos Lajos főigazgató is.
Szavazatgyűjtés
a választásokon
A legnagyobb kérdőjeleket azonban nem is ezek a körülmények rajzolják az aktákra az alapítvány ügyében. Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány honlapjának tanúsága szerint nagylelkű adományokat osztogattak Barabás községnek, ahol az interneten megjelentetett képek alapján is igen jó viszony alakult ki a település polgármestere és Földesi-Szabó László között. Barabás község minden családja hatezer forintot és fél kiló szaloncukrot kapott az alapítványtól, amely néhány hónap alatt több mint huszonhárommillió forintot költött a nyolcszázhetven lelkes településre. A Magyar Nemzet megtudta: az önzetlen segítség mögött más motiváció is állhatott. Az alapítvány vezetője, Földesi-Szabó László ugyanis megkapó elveket hangoztatva létrehozott egy pártot, a Magyarok Egymásért Szövetséget (MESZ), amely Szabolcs-Szatmár-Beregben megyei listát állított a 2006-os országgyűlési választásokon. A listán (amelyet Földesi-Szabó vezetett) helyett kapott Barabás polgármestere is, valamint az Egymásért Egy-Másért Alapítvány területi képviselője, Czuh János is.
A nagylelkű adományozás 767 szavazatot hozott, ezzel a megyében leadott voksok 0,27 százalékát sikerült megszerezniük. A MESZ bejegyzésével nem mást bíztak meg, mint Simon Ibolyát, aki ekkor még megbízásokat kapott az NBH-tól is. Az ügyvédnő még azelőtt vállalta el a párt ügyeit, mielőtt kurátor lett volna az Egymásért Egy-Másért Alapítványban, vagyis a kapcsolat jóval korábbra datálható Földesi-Szabó és Simon Ibolya között.
Kiderítettük azt is, hogy nem áll minden gyanú felett a másik kurátor, Gyarmati György sem. A „civil szervezet” ugyanis rendszeresen támogatta Őrbottyán önkormányzatát, az NBH-s osztályvezető lakóhelyét, biztosítva a sportélet fejlődését, többek között annak a labdarúgócsapatnak a haladását, ahol az osztályvezető fia játszik.
Szilvásy György az alapítvány és az NBH kapcsolatát vizsgáló jelentés ismertetése után, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülését követően hangsúlyozta: az Egymásért Egy-Másért Alapítvány nem volt fedőcég. A kérdés már csak az, hogy akkor miként kerülhettek bele ebbe az ügybe ilyen mélységgel a titkosszolgálat jelenlegi és egykori munkatársai. És vajon mi lehetett a célja a pártalapításnak?
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
