Nem jelentéktelen üzleti bevétellel kecsegtető elképzelés, hogy egy raktárközpontot hozzunk létre Budapest környékén, ahová a Magyarországon megtermelt úgynevezett biotermékeket gyűjtik össze. Egy ilyen biologisztikai központ az álma a Natur Life Export Kft. vezetőinek is, akik évek óta marketingutazásokkal próbálják népszerűsíteni a sajtóban és a kereskedők körében a hazai vegyszermentes termékeket.
Biotermékek
Nyugat-Európának
Az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium „fővédnökségével” megvalósult utazásnak azonban számunkra nem az volt a tanulsága, hogy egyre több termelőnek éri meg biotermékekkel foglalkozni. Mint megtudtuk, a mintegy 1800 magyar biogazdaság nyolcvan százaléka külföldre szállít, hogy egyáltalán el tudja adni a termékeit. A magyar mezőgazdasági termelésnek alig több mint két százaléka állt át a vegyszermentes termelésre, mert hazánkban nincs fizetőképes kereslet az egészséges élelmiszerekre. A biotermelők egy része ezért csak öt-tíz százalékban foglalkozik biotermékekkel, ebből ugyanis még nem nagyon lehet megélni Magyarországon. Nálunk ugyanis csak kevesen tehetik meg, hogy a plázák árainak többszörösét költsék el mangalicaszalonnára, biogyümölcsökre, biozöldségekre, vagy akár olyan különlegességekre, mint az olívaolaj, bazsalikom, petrezselyem, mángold, darált dió és parmezán felhasználásával készült, kenyérre kenhető pesztó.
A vásárlóerővel kapcsolatban nem a legjobbak a tapasztalatai Numan Lászlónak, akit Makláron látogatunk meg, a pékségében. A mester főleg a fővárosban tudja eladni a biokenyereit és -süteményeit, de mindössze öt százalékban tudott átállni az ilyen termelésre, mert mint mondja: Magyarország „fényévekre van” attól, hogy egy kisiparosnak kifizetődő legyen a biotermelés. A pék „szerelemből” foglalkozik biotermékekkel, hiszen amennyit befektet ebbe az üzletbe, annyit el is költ a különlegességekre. A Numan és Társa Kft. péküzemében egyébként közel 200 pékáru szerepel a terméklistán, ezek között számos teljes kiőrlésű, biolisztből sütött kenyér, kalács, pogácsa vagy más péksütemény.
Még az Orbán-kormány idején nyerte el a bemutató biogazdaság címet Szólláth Tibor birtoka, amelyen elsősorban szántóföldi termeléssel foglalkozik, és hűtőipari célra szállítja a termékeit külföldre. A gazda a kilencvenes években kapott a családtól hathektárnyi földet, és itt kezdett el gazdálkodni. Mára hatvanöt hektárra nőtt a gazdasága, és elérte, hogy megéljen a biotermelésből. A zöldségek és gyümölcsök kilencven százalékát ugyanis svájci partnerek veszik át tőle, akikkel régi és kifizetődő a kereskedelmi kapcsolat. Ha ez nem lenne, akkor viszont nem tudná fenntartani a birtokait. Az agrár-környezetvédelemre kiírt pályázatok ugyanis Szólláth Tibor szerint csak alibi pályázatok, támogatás járna a biogazdáknak, de mégsem jutott belőle szinte senkinek az elmúlt öt évben. A vállalkozó katasztrofálisnak nevezte a kormány jelenlegi agrárpolitikáját is, amely a nagybirtokrendszer kialakítására törekszik, mert szerinte ez a vidék fejlődésének végét jelenti. A nagybirtoknak a családi gazdaságok ugyanis legfeljebb beszállítói lehetnek, a megtermelt áru nyolcvan százaléka pedig külföldön köt ki, vagyis soha nem jut el a magyar fogyasztóhoz. Kapunk viszont abból „a szemétből”, amit Európa igényesebb fogyasztói nem hajlandók megvásárolni. Erről Orosz László vágóhíd-tulajdonos, a biotermelő barátja egyszerűen csak annyit mond: addig nem lesz rend ebben az országban, amíg a kormány nem tesz valamit az ilyen termékeket beszállító multinacionális cégek ellen, akik szerinte a hatóságokban is partnerre találnak.
A Zsindelyes előre menekült
Az érpataki Zsindelyes Pálinkafőzde fogadótermében alig van üres falfelület, mindent eltakarnak az oklevelek, amelyeket az elmúlt években versenyeken szerzett a cég a versenyeken a főzött pálinkákkal. A főzde ma már évente több mint egymillió kilogramm gyümölcsöt dolgoz fel, amelyeknek egy része vadon termő, és az Aggteleki Nemzeti Parkból származik. Hét pálinkájukat tavaly akkreditálták biotermékként is. A „Vadóc” névre elkeresztelt biopálinkák vadcseresznyéből, somból, vadalmából, kökényből, vadkörtéből, vadmeggyből és csipkebogyóból készülnek a fogyasztók nagy örömére. A vadkörtepálinka a bécsi „pálinka Európa-bajnokságon” (ahol 1400 európai ital vett részt) aranyérmet is nyert.
A tulajdonosnak azonban meg kellett küzdenie a sikerért. A kilencvenes évek elején a sógorától vette bérbe a főzdét, amely csak egy vegyespálinka-előállító üzem volt. Fokozatosan fejlesztette a létesítményt Európa egyik legelismertebb pálinkafőzdéjévé, többek között új technológiát, cefrézőrendszert hozott létre Érpatakon. Papp József azonban elmeséli azt is, hogy az utóbbi idők vállalkozókat sújtó intézkedései miatt előre kellett menekülnie, és úgy döntött, hogy ötvenmillió forintos fejlesztést hajt végre, és megválik 11 dolgozójától. A családi vállalkozások nem élhetik túl, ha további adóterheket tesznek a vállukra – summázza a véleményét a vállalkozó.
Olcsó áruk özöne
A kisvállalkozók helyzetéről hasonló a véleménye Sárossy Gyula bioméhésznek is, akit Szerencsen látogatunk meg. A szakember több év képzés és tapasztalatgyűjtés után kapta meg a minősítést az ökotermelésre. A méhész szerint a kisvállalkozókat terhelő adóztatás mellett a hamisítók is nagy érvágást jelentenek a szakmának. Hiába mutatták ki ugyanis már három éve, hogy kinek nincs igazi méz a polcán, a hatóság ezeket a műmézeket is fogyasztásra alkalmasnak minősítette, és engedélyezte a forgalomba kerülésüket. Ezek a termékek leverik az árakat, így fejlesztésre nincs pénz, a család többi tagja is feltehetőleg más szakmát választ majd.
Az olcsó áruk beáramlásával magyarázzák azt is, hogy csak egy műszakban működik a Fallós Kft. malma Taron. A cégnek festékgyártással és -raktározással is foglalkoznia kell, hogy a malom is megmaradhasson.
A biolisztet is előállító Júlia malom pedig több száz éves hagyománnyal rendelkezik. Az 1800-as években indult üzem régi ajtaja fölött az első tulajdonos pipáját őrzik, átkötve egy nemzetiszínű szalaggal. Ám a mai üzemeltetők ebből a szakmából mégsem tudnak megélni.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
