Ingyenmunkák az államnak

A Honvédelmi Minisztérium toronyépületét és telkibányai szolgálati lakásait, valamint állami pénzből finanszírozott iskolát, óvodát, egészségházat, lakásokat építhetett fel fővállalkozóként egy olyan cég, amelynek egykori ügyvezetőjét elítélték adócsalásért, ráadásul az alvállalkozók állítása szerint több esetben nem volt hajlandó kifizetni az elvégzett munkáért járó pénzt. Az egyik alvállalkozó állítása szerint például több mint százmillió forinttal tartozik neki a Lasancz–Bau Kft., ezért feljelentést is tett szándékos károkozás és sikkasztás gyanúja miatt a rendőrségen.

2007. 06. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemcsak az adóhatóságot, hanem az alvállalkozóit is rendre átverte, illetve nem fizette ki az a vállalkozó, aki az utóbbi években számos nagy összegű állami beruházást nyert el, és az előző választási ciklusban a Honvédelmi Minisztérium egyik fő építési beruházója lehetett – állítják lapunknak nyilatkozó cégvezetők.
Mint megírtuk, az állami beruházásokra kiírt pályázatokon sorozatosan nyertes Lasancz–Bau Kft. projektvezetőjét, egykori ügyvezetőjét és résztulajdonosát, L. Pétert jogerősen elítélték adócsalás bűntettében, bűnsegédként közokirat-hamisításban és magánokirat-hamisítás vétségében. A vállalkozó alig több mint százezer forintos pénzbírsággal megúszta tetteit, mert időközben rendezte tartozásait. Lapunkat azonban a napokban számos cégvezető kereste meg, akik azt állítják a Lasancz–Bau Kft. feltehetőleg azért nyerheti meg az állami közbeszerzési eljárásokat, mert később nem fizeti ki rendesen az alvállalkozóit, akik közül sokan tönkremennek.
Százmilliós tartozás a HM-toronyért
Mint arról korábban beszámoltunk, a Lasancz–Bau Kft. több nagy összegű megbízását még a Juhász Ferenc által vezetett Honvédelmi Minisztériumtól (HM) kapta. A szaktárca Lehel úti toronyépületének felújításáért például több mint százmillió forint értékben írt alá szerződést a cég, és az építkezésre többmilliós pótmunkák elvégzését is igényelték a HM Ingatlankezelési Hivatalának jóváhagyásával.
Az építkezés kivitelezője, Schill Kornél, a Megaron Rt. vezetője a Magyar Nemzettel azt közölte: a cégének bruttó 104 millió forinttal és annak kamataival maradt adós a Lasancz–Bau Kft. A beruházó az első két részszámlát még kifizette, a többit azonban nem. Kötbérre hivatkozott, pedig korábban elismerte a módosított határidőket a munkák befejezésére. A vállalkozó ezért feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen nagy kárt okozó csalás, sikkasztás, szándékos károkozás gyanújával a rendőrségen. Ezt a munkát a cég akkoriban nyerte el, amikor a cégvezető ellen eljárás folyt az adócsalási ügyében.
A Lasancz–Bau Kft.-nek viszont már új ügyvezetője volt (a korábbi ügyvezető felesége személyében), amikor csaknem 124 millió forintos megbízást nyert el nyílt közbeszerzési eljáráson a HM-től telkibányai lakások építésére is. A telkibányai lakásépítés megvalósításával a HM Ingatlankezelési Hivatal által megbízott szervezet nyílt közbeszerzési eljárást indított. Ebben az eljárásban azonban már akadt gondja a minden vetélytárs alá számlázó gyöngyösi cégnek, a Lasancz– Bau Kft. által benyújtott ajánlatot ugyanis az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította, azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság kötelezése alapján az ajánlatokat újra kellett vizsgálni. A HM sajtóosztályának tájékoztatása szerint csak emiatt lett a cég az eljárás nyertese.
A szaktárca hivatala ráadásul kötbért is kénytelen volt kiszabni a beruházóra. „Tekintettel arra, hogy a Lasancz–Bau Kft. a szerződés teljesítésével késedelembe esett, és késedelme nem volt menthető, a megrendelő jogszerűen érvényesítette a kikötött árengedményt, amelynek összege a késedelmes napok száma alapján 27 millió 500 ezer forint” – áll a HM lapunkhoz eljuttatott levelében. Ezt a kötbért azonban a Lasancz–Bau Kft. különös módon kívánja kigazdálkodni. A telkibányai építkezésben részt vevő alvállalkozók állítják, hogy a kft. rajtuk veri el a port, hogy ne legyen vesztesége. A kötbér teljes öszszegét a neki dolgozó cégeken akarja behajtani, mert szerinte ők a felelősek a késésért.
Bodnár Pál, a telkibányai lakások lakatosmunkáinak kivitelezője, a Perintpart Kft. vezetője például állítja, hogy minden határidő-módosítást bejegyeztek az építési naplókba, és ezt a Lasancz–Bau Kft. projektvezetője el is fogadta, a kötbérre hivatkozva mégsem akarja kifizetni a munkát. A projektvezető azt ajánlotta fel, hogy a HM által kiszabott kötbért felosztja az alvállalkozók között, ami azt eredményezheti, hogy fél áron, óriási veszteséggel szállnának ki az építkezésből. A telkibányai lakások asztalosmunkáit végző Köteles István vállalkozónak a Lasancz–Bau Kft. követelései szerint még hétszázezer forintot be is kellene fizetnie a cégnek 56 nap késésért, pedig a konyhabútorok beépítését is elvégezte, holott csak a legyártásukra kötött szerződést.
Ezek a honvédségi építkezések mégis valahogy komoly referenciát jelentettek a Lasancz–Bau Kft.-nek, és talán ennek is köszönhető, hogy a cég számos megbízást kapott vidéki önkormányzatoktól is középületek felújítására, de a legtöbb esetben azért döntöttek a társaság mellett, mert a legolcsóbb ajánlatot adta.
Középületek fél áron
Az egykor L. Péter érdekeltségébe tartozó cég építhette meg például a nemrég elkészült gesztelyi egészségházat, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács célprogramja támogatott 37 millió forinttal, az önkormányzat pedig tízmillióval. Hompoth Imre polgármester állítja, nem ismerte a cég hátterét, csak annyit tudott a társaságról, hogy számos építkezést folytatott már a térségben. Mivel a hatósági iratokat rendben találták, nem merülhetett fel kifogás a vállalkozás ellen. A határidőt ugyan többször módosítani kellett, és ennek oka lehetett az alvállalkozókkal kialakult vita, de ezt az önkormányzat nem vehette figyelembe, az volt a fontos, hogy az épület elkészüljön – fűzte hozzá a település vezetője.
Tavaly adták át az új iskolát Ongán. Az épületet európai uniós, oktatási minisztériumi és önkormányzati forrásokból újították fel nyolcvanmillió forintért. A Lasancz–Bau Kft. Ongán három jelentkező közül nyerte el a munkát a legolcsóbb ajánlattal.
Madzin Tibor polgármesternek tudomása van arról, hogy a korszerűsítést elvégző cégnek sok vitája volt már az alvállalkozókkal, de az önkormányzatot csak az érdekelte, hogy az iskola elkészüljön, és ezt a kivitelező maradéktalanul teljesítette. A település vezetője sem tudott a cég volt résztulajdonosának korábbi adóügyeiről, de mint lapunknak korábban elmondta, a tendert öt–nyolc állami és európai uniós ügynökség vizsgálta a támogatások miatt, és ezek sem emeltek kifogást.
A mérai óvoda építésének jogát szintén a Lasancz–Bau Kft. nyerhette el egy közbeszerzési pályázaton három pályázó közül csaknem 80 millió forint értékben. A két másik jelentkező banki igazolás, illetve referenciamunkák hiánya miatt maradt le a közbeszerzésen.
Horváth László helyi polgármester sem tudott arról, hogy a cég egykori ügyvezetőjének nemrég adócsalásért kellett felelnie a bíróságon, de mint közölte: ezzel nem is kellett foglalkozniuk, hiszen a feleség által vezetett cég papírjai rendben voltak, és nagyon elégedettek voltak az elvégzett munkával.
Korántsem lehettek azonban elégedettek ezeknél a beruházásoknál az alvállalkozók. Szabó Menyhért, a Szabó és Társa Kft. vezetője állítja, hogy mind a három építkezéssel pórul járt kivitelezőként, hiszen összességében húszmillió forintot nem fizetett ki neki a Lasancz– Bau Kft. az eredetileg kialkudott teljesítési összegekből. Az egyik munkáért járó pénzt átkönyvelgette a másik munka kifizetéseihez, majd itt is a HM kötbérére hivatkozott, és végül több részszámlára nem fizetett. Állítása szerint hasonlóan járt Gulyás Tibor építési vállalkozó is, aki a mérai és a telkibányai építkezésen is részt vett, de a szerződésben ígért 20,5 millió forint helyett végül csak 13 milliót kapott meg. L. Péter neki is a kötbérre hivatkozott, pedig a szerződésében az áll, hogy legfeljebb egy százalék kötbért vethet ki a megbízó a késedelemért.
Gyorsan nagyra növő cég
A Lasancz–Bau Kft. vezetőit többszöri keresésünkre sem sikerült elérni.
A cég újította fel egyébként a gyöngyösi Otthon ház II. épületét is. Az épületre összességében 320 millió forintot költöttek az egyébként is eladósodott önkormányzat által tízéves futamidőre felvett hitelekből.
Egy régi szállodából a kivitelező 54 bérlakást alakított ki a város résztulajdonában álló Városgondozás Rt. (VRt.) megbízásából. A munkára jelentkező két vállalkozás közül a riválist formai okokra hivatkozva zárták ki a pályázatból.
Csúzdi Tibor, a VRt. vezérigazgatója szerint egyébként is a Lasancz–Bau Kft. ajánlata volt az olcsóbb, de a másik pályázó valóban nem adott be egy fontos nyilatkozatot a dokumentációjához. Mint elmondta, L. Péter az építkezésen rendszeresen képviselte a céget projektvezetőként, és részt vett a tárgyalásokon, a Lasancz–Bau Kft. ugyanakkor a vállalkozó feleségének a cége, amely a leadott iratok alapján megfelelt minden feltételnek. – A Magyar Nemzet cikkének megjelenése előtt nem tudtuk L. Péterről, hogy elítélték – állította a vezérigazgató, aki megjegyezte: „a gyorsan nagyra növő cégeknél Magyarországon mindig sok átalakulás van, az elmúlt tizenöt év sajnos ilyen.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.