Magyarországot kivégezték Trianonban

Legyen június 4-e, a tragikus trianoni diktátum aláírásának évfordulója a magyar összetartozás napja – erről nyújt be törvényjavaslatot ma az Országgyűlésben a Fidesz és a KDNP.

2007. 06. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezt a nemzeti tragédiánkról tartott hét végi megemlékezések egyikén, Tapolcán jelentette be Németh Zsolt (Fidesz). Mint mondta, a 87 évvel ezelőtti béke igazságtalan volt, amit azok is tudtak, akik tető alá hozták, és azok is, akik a haszonélvezői lettek, köztük a szlovákok, a románok és a szerbek. A parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke szerint ezt jelzik a szomszédainknál tapasztalható heveny reakciók, amelyeket Trianon nevének említése vált ki. Németh emlékeztetett, tíz évvel ezelőtt az alapszerződések körüli vitákban milyen erősen ragaszkodtak szomszédaink ahhoz, hogy Magyarország másodszorra is deklarálja a határok megváltoztathatatlanságát. Már a kortársak is azon a véleményen voltak, hogy Magyarországot Trianonban nem megbüntették, hanem kivégezték, az országvesztés társadalmi léptékű sokkot váltott ki – hangsúlyozta a politikus.
*
Hozzátette ugyanakkor: látnunk kell, hogy „ami nekünk, magyaroknak nemzetcsonkítás, igazságtalan és súlyos következményekkel járó nagyhatalmi diktátum, az a szomszédaink számára győzelem, történelmi igazságtétel az elszenvedett vélt vagy valós sérelmekért”. – Ebben az ellentmondásos helyzetben meg kell értetnünk az európai és nemzetközi közvéleménnyel, hogy Trianonnal végső soron senki sem járt jól, még a látszólagos győztesek sem, ezért ideje, hogy közösen számoljuk fel a máig ható káros következményeket – jegyezte meg. Úgy vélte, a magukat 1920 óta nemzetállamként definiáló, valójában azonban nagyon is soknemzetiségű országokban a kisebbségi kérdés megoldatlansága és a politikai akarat hiánya minden bizonnyal a mai napig hátráltatja a demokrácia és a jogállamiság kialakulását. Az utódállamokban a magyarok másodrendű állampolgároknak érzik ma is magukat, Magyarországon pedig másodrendű magyarnak, sőt 2004. december 5. óta nemcsak másodrendűnek, hanem egyenesen feleslegesnek is érezhetik magukat – mondta a külügyi bizottság elnöke. Kiemelte, Magyarországnak nem lenne más teendője, mint hogy a nemzetközi és európai fórumokon, a kétoldalú viszonylatokban támogassa a határon túli magyarok autonómiatörekvését.
A hét végén az ország számos részén tartottak megemlékezést nemzeti tragédiánkról, többek között a fekete zászlókkal fellobogózott Várpalotán is, ahol a Trianon Múzeumban új tárlat is nyílt, s felolvasták Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnökének üzenetét. A felvidéki politikus szerint a nemzetet összetartó szálak önmaguktól – egy döntés következtében – nem szakadtak el. A magyar nemzet, amely Trianonban több állam lakójává vált, egységes maradt – még politikai értelemben is –, ha vannak is közöttünk árulók, lanyhák, langyosak, idegenlelkűek, nyerészkedők – üzente Duray.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Jobbik hagyományos Trianon-megemlékezésén mintegy kétezren vettek részt a Felvonulási téren, a lerombolt Regnum Marianum- templom helyén. Toroczkai László, a HVIM alapítója arról szólt: ma már semmilyen értelemben nem beszélhetünk történelmi Magyarországról, hiszen a 2004. december 5-i népszavazás óta nem létezik anyaország, amely táplálná a határon túli nemzetrészeket. Úgy vélte, nem elég csupán beszélni Trianonról, tenni is kell ellene, ezért a HVIM szeptemberben feléleszti a trianoni békediktátum miatt elsorvadt máriaradnai búcsú hagyományát, és zarándoklatot szerveznek az Aradtól néhány kilométerre fekvő Mária-kegytemplomba. Emellett úgynevezett „reményházakat” építenek azokon a területeken, ahol a legjobban pusztul a magyarság. Szegedi
Csanád, a Jobbik alelnöke pártja legfőbb követelései között említette az erdélyi és a felvidéki területi autonómiát, a délvidéki társnemzeti régió kialakítását, magyar egyetem létrehozását Kolozsváron, Pozsonyban és Szabadkán, a magyar állampolgárság visszaadását a Kárpát-medencei magyarságnak, Wass Albert rehabilitálását és június 4-e nemzeti emléknappá nyilvánítását. A megemlékezők megpróbáltak petíciót átadni a francia, a román, a szerb és a szlovák nagykövetségen, de azt sehol sem vették át.

publicisztika a 6. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.