Negyvenöt napos előzetes fogva tartás után, 1999. június 25-én szabadult L. Péter gyöngyösi vállalkozó.
Hosszú tárgyalássorozat várt rá, 2003 és 2005 között 13 alkalommal kellett megjelennie különböző bíróságokon. Végül adócsalás bűntettében, bűnsegédként közokirat-hamisításban, jelentős kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalásban, magánokirat-hamisítás vétségében és társadalombiztosítási csalás bűntettében ítélték el, de alig több mint százezer forint pénzbírsággal megúszta tetteit, mert időközben rendezte tartozásait.
Lóvá tett iparosok
A vállalkozó az ellene felhozott vádak szerint sokáig adóelkerülési utakon bolyongott, de ahogyan mondani szokás, „jobb, ha az első tízmilliót nem kérdezik”. L. Péter „cégtörténetében” sajnos nem is lenne semmi különös, ha az csak egy adócsalásról szólna. Kiderítettük azonban, hogy a vállalkozó által alapított, majd később a felesége nevére íratott egyik társaság több száz millió forintos nagyságrendben végzett állami megbízású építkezéseket az országban, amelyeket közbeszerzés útján nyert el. A pályázatokon úgy lehetett győztes, hogy jelentősen aláígért a versenytársaknak, akik közül többen elképedtek az árajánlatain. Lapunknak azonban sikerült rájönni az olcsó ajánlatok titkának nyitjára. A napokban L. Péter több alvállalkozójával vettük fel a kapcsolatot, akik állítják, az üzletember átverte őket, nem akarja a munkákat kifizetni, különböző késésekre hivatkozva kötbért számít fel, szerintük jogtalanul. Magyarán L. Péter alacsony áron nyer el állami beruházásokat, és a pénzt felveszi anélkül, hogy végül teljes mértékben kifizetné a neki dolgozó cégek többségét, így számtalan gyanútlan kisvállalkozót tesz tönkre.
Az első tízmillió
Nem volt kevésbé trükkös L. Péter indulása sem. Már 1994-ben céget alapított feleségével Lasancz és Társa Kft. néven, majd két év múlva Lasancz ’96 Kft. elnevezéssel. Az utóbbi cég 1999. szeptember elejéig csaknem 5,5 millió forintos áfatartozást és több mint nyolcmilliós szállítási tartozást halmozott fel, de ebből a helyzetből az ellene megszületett ítélet szerint a cégvezető kezdetben nem a „kifizetések rögös útján” akart szabadulni. Először felkereste egy kölcsönökkel hozzá kötött ismerősét, G. Rudolfot, hogy egy fiktív adásvételi szerződéssel vásárolja meg tőle a Lasancz ’96 Kft.-t, és ezért cserébe elengedi kétmillió forintos tartozását. G. Rudolf azonban nem akart csapdahelyzetbe kerülni, ezért a vele egy lakásban élő, mozgáskorlátozott Sz. Lászlót, illetve a szintén szociálisan hátrányos helyzetű O. Józsefet vette rá a cégvásárlásra. Egy elidegenítéssel és egy új társasági szerződéssel a Lasancz ’96 Kft. jogutódjaként létrejött a SZA-OR Kft., Sz. László és O. József tagságával, de ezért a két közreműködő egy fillért sem fizetett, pedig a Lasancz ’96 Kft.-nek az átruházáskor több mint 14 millió forint értékű tárgyi eszközkészlete volt, és további 7,5 millió forintnyi készlettel rendelkezett. Ezzel a bíróság ítélete szerint L. Péternek az volt a szándéka, hogy az állam felé fennálló tartozásának behajtását megakadályozza, illetve jelentősen késleltesse. A szerződéskötést követően L. Péter tovább intézte üzleti ügyeit, a SZA-OR Kft. bélyegzőjével iratokat és számlákat pecsételt le, és azokat Sz. Lászlóval mint ügyvezetővel íratta alá.
Átjátszották a vagyont
Eközben feleségével együtt létrehozott egy újabb kft.-t, amely közvetett módon elkezdte visszavenni a SZA-OR Kft.-be „elhullajtott” árukészleteket és a saját autóit. Ehhez ismét egy kölcsönökkel „megvett”, vagyontalan férfit használt fel. Létrehozatta vele a Cronus Bau Bt.-t, amelynek az anyagi felelősséget viselő beltagja ráadásul az L. Péternek elkötelezett férfi nagyanyja lett. Ennek a társaságnak L. Péter visszadátumozva eladta, majd visszavásárolta két gépkocsiját, hogy elvonja a végrehajtóktól, és a cégen keresztül, a SZA-OR Kft. ügyvezetőjének közreműködésével megvásárolta, majd eladta a Lasancz ’96 Kft.-ben „felejtett” saját árukészleteit. A fedezetelvonás már szinte nagyüzemben folyt, milliós tételek vándoroltak, miközben a Lasancz ’96 Kft. fiktív számlákat igényelt a Cronus Bt.-től, és több millió forintnyi áfát is visszaigényelt – jogtalanul. A Lasancz ’96 Kft. jogutódját többek között ezekkel a trükkökkel gyakorlatilag vagyon nélkül, állami adósságokkal számolták volna fel.
L. Pétert végül a hatóságok leleplezték, de megtérítette a kárt, így az ügyet minimális pénzbírság kiszabásával sikerült lezárni a többéves huzavonát követően.
„Az állam pallérja”
A gyöngyösi férfi ma már nem ügyvezető és nem tulajdonos. Feleségével ugyanis 1999 szeptemberében ismét céget alapítottak, de 2005 áprilisában a cég vezetése és tulajdonjoga az asszony kezébe került.
A Lasancz-Bau Kft. új ügyvezetőjét sikerült ugyan elérnünk, de nem volt hajlandó beszélni a régi adócsalási ügyről és arról sem, hogy miért volt szükség a gyors tulajdonosváltásra, amikor információink szerint a társaság ügyeit jelenleg is úgynevezett projektvezetőként L. Péter intézi. Az új cégvezető megnyilatkozása azért sem lenne érdektelen, mert a Lasancz-Bau Kft. a tulajdonosváltást követően és a bírósági eljárás előtt is több száz millió forint értékben kapott állami megbízásokat. Ennek ismeretében feltételezhető, hogy L. Péter azért volt kénytelen átíratni a társaságot a felesége nevére, mert a közbeszerzési pályázatokra jelentkezőknek nyilatkozni kell arról, hogy a cégtagok nem keveredtek büntetőeljárásba.
A Lasancz-Bau Kft. egyik nagy összegű megbízását a Honvédelmi Minisztériumtól kapta. A szaktárca Lehel úti toronyépületének felújításáért több mint százmillió forint értékben írt alá szerződést a cég, és az építkezésre többmilliós pótmunkák elvégzését is igényelték a HM Ingatlankezelési Hivatalának jóváhagyásával. A társaság csaknem 124 millió forintos megbízást nyert el nyílt közbeszerzési eljáráson a szaktárcától telkibányai lakások építésére is. A honvédelmi tárca szóvivője arra hivatkozott, hogy a telkibányai lakásépítéssel kapcsolatos közbeszerzési pályázat elbírálása idején a kft. ügyvezetője már a vállalkozó felesége volt, aki ajánlattevői nyilatkozatot tett arról, hogy a közbeszerzési törvény szerinti kizáró okok a céggel szemben nem állnak fenn, tehát minden szabályos volt.
Bocskai István állította, hogy az ajánlathoz mellékelt igazolások alátámasztották a feddhetetlenséget. A szóvivő elmondta azt is, hogy a társaság már 2000-ben, 2001-ben és 2002-ben is jelentős számban és értékben kapott megbízásokat a szaktárcától.
Felületes átvilágítás
A 2004-től hatályos jogszabályok értelmében ugyanakkor 2005 nyarán nemzetbiztonsági bevizsgálást is folytattak a Lasancz-Bau Kft. esetében, és ez azt állapította meg, hogy sem a cég, sem annak tulajdonosa és ügyvezetője ellen nem folyt és nem folyik büntetőeljárás.
A Lasancz-Bau Kft. számos megbízást kapott vidéki önkormányzatoktól is középületek felújítására.
Az egykor L. Péter érdekeltségébe tartozó cég építhette meg például a nemrég elkészült gesztelyi egészségházat, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács célprogramja támogatott 37 millió forinttal, az önkormányzat pedig tízmillióval.
Az 1848-as forradalom tavalyi ünnepén adták át az új iskolát Ongán. Az épületet európai uniós, oktatási minisztériumi és önkormányzati forrásokból újították fel 80 millió forintért. A mérai óvoda építéséről szóló megbízást három pályázó közül nyerte el a Lasancz-Bau Kft. csaknem 80 millió forint értékben. A cég újította fel a gyöngyösi Otthon Ház II. épületét is körülbelül 320 millió forintos költségvetéssel.
Természetesen megpróbáltuk elérni L. Pétert is az ügyben. A vállalkozó a mobiltelefonját nem vette fel, a készülékben ehelyett egy rockzenekar számának refrénje szólt: „Füst a víz fölött, tűz az égen…”
origo.hu
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés
