A magyar tárcavezetőt eredetileg egy olyan tárgyalásra hívták meg, ahol kollégájával, Anatolij Szergyukovval folytathatott volna eszmecserét a NATO és Oroszország viszonyáról, egy új magyar– orosz katonai megállapodás kereteiről, valamint haditechnikai fejlesztésekről, például a Magyar Honvédség MiG–29-eseinek viszszaszállítása fejében korszerű helikopterek beszerzéséről, továbbá a szovjet időkből ránk maradt forgószárnyasok felújításáról. Ehhez képest Szekeres hiába utazott Moszkvába, Szergyukov más elfoglaltságra hivatkozva elutasította a találkozót.
Információink szerint a magyar miniszter a NATO és Oroszország közötti közvetítői szerepet kívánta eljátszani látogatásán, az oroszok viszont másképp értelmezték a találkozót, és fokozatosan igyekeztek kihátrálni a megbeszélésekből. Még a magyar delegáció kiutazása előtt javaslatot tettek a megbeszélés elhalasztására is, a helyszínen pedig a védelmi miniszter helyettesét, illetve az orosz vezérkar főnökét ajánlották fel tárgyalópartnernek, akiket viszont Szekeres Imre nem fogadott el.
Végül a magyar miniszter korábban nem tervezett módon csak az alsóház, az állami duma és a felsőház, a Szövetségi Tanács védelmi bizottságának tagjaival találkozhatott. A Honvédelmi Minisztérium kétoldalú kapcsolatok osztályának szervezése azért is érthetetlen, mert az oroszok elutasító magatartására lehetett számítani.
A Nyezaviszimija Gazeta – az orosz védelmi minisztériumból származó megbízható értesülésekre hivatkozva – hétfőn ugyanis azt írta, hogy az európai hagyományos haderők és fegyverek korlátozásáról szóló szerződés (CFE) teljesítésének vitás kérdéseiről június 11–15. között tartott bécsi értekezlet kudarca után a NATO-tagállamok képviselői nemkívánatos személlyé váltak Oroszország számára. Szekeres küldöttsége pedig akkor jelent meg Moszkvában, amikor két katonai küldöttségnek, egy magyarnak és egy bolgárnak már nem is engedélyezték oroszországi katonai létesítmények meglátogatását, ami a CFE-szerződés előírásainak megsértését jelenti. A magyar katonai megfigyelőknek tehát úgy kellett távozniuk Oroszországból, hogy be sem tehették a lábukat arra a bázisra, ahonnan jelentést kellett volna írniuk a hadrendben lévő fegyverekről.
Orosz lapértesülés szerint már el is készült a CFE-szerződésben való oroszországi részvételt befagyasztó elnöki rendelet, a Kremlben már csak azon tűnődnek, mikor hozzák nyilvánosságra az ukázt.
*
Ebben az orosz elnök, meghatározatlan körülményekre hivatkozva, elrendeli az Oroszország területén folyó külföldi katonai ellenőrzések ideiglenes felfüggesztését. Emellett Moszkva nem tájékoztatja a továbbiakban a CFE-partnereket katonai egységeinek és fegyverzeteinek Oroszország európai területén történő mozgásáról sem.
A magyar sajtóviszonyokra jellemző, hogy Szekeres felsüléséről az MTI szinte sikerként számolt be. Az viszont ebből a tudósításból is kiderült, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak még tervezete sincs arról az új katonai megállapodásról, amelyről Szekeres javaslatot tett névtelen képviselőknek Oroszországban. A honvédelmi miniszter ugyanis erről a helyszínen úgy nyilatkozott: a magyar részről két hónapon belül elkészítik az új megállapodás tervezetét, és eljuttatják azt az orosz félnek.
Egyelőre homály fedi annak a haditechnikai megállapodásnak a részleteit is, amelyről a „neve sincs” orosz politikusokkal ejtett szót a magyar honvédelmi miniszter. Kiderült ugyanis, hogy a magyar javaslatot legfeljebb továbbíthatják az orosz képviselők a legfelső vezetésnek, vagyis nincs értelme azt ismertetni Szekeres felemásra sikerült megbeszélésein. A magyar tárcavezető mindenesetre a találkozója után közölte: Magyarország javasolni fogja, hogy kezdődjenek tárgyalások Moszkvával a magyar hadrendből 2009-ben kivont MiG–29-es gépeknek a visszavásárlásáról, a vételár fejében pedig Magyarország Oroszországban végeztetné el Mi–17-es és Mi–24-es típusú katonai helikoptereinek karbantartását és felújítását, illetve a megállapodásban szó lehetne új helikopterek beszerzéséről is. Szekeres szóba hozta a feleslegessé vált egyéb orosz gyártmányú haditechnikai eszközeink visszavételének lehetőségét is, illetve kérte, hogy az orosz fél a jelenleginél gyorsabban adja meg hozzájárulását az általa szállított eszközök továbbértékesítéséhez.
A Magyar Honvédségnek ugyanis régóta nagy gondot okoz, hogy itthon nem tud mit kezdeni a szovjet időkből örökölt, ócskavassá vált harci járműveivel, mert hulladékként is csak az oroszok engedélyével értékesíthetik újra őket. Amint arról lapunk beszámolt, felmerült például a MiG–29-esek eladása Perunak, de ehhez is orosz engedély szükséges. Mindezekről azonban az orosz védelmi miniszterrel kellett volna tárgyalnia a magyar küldöttségnek, hiszen ezekben a kérdésekben Oroszországban kormányszinten hozzák meg a döntést. A kutyafuttában megtalált tárgyalópartnereitől azonban Szekeres aligha kaphatott a MiG-ekkel kapcsolatosan érdemi választ, a vendéglátók viszont alig rejtették véka alá, hogy NATO-tagállamként a közeljövőben nem is lehet szó Magyarország és Oroszország között bármilyen katonai vagy haditechnikai megállapodásról.
Szekeres Imre egyébként első honvédelmi miniszterként meglátogatta a Don-kanyarban létrehozott két központi magyar katonai temetőt, ahol már közel 30 ezer, a II. világháborúban elesett magyar katona, illetve meghalt munkaszolgálatos földi maradványait temették újjá. Arról viszont csak árnyaltan beszélt a miniszter, hogy az orosz államadósságból a sírokra szánt 10 millió dollár az utolsó fillérig elfogyott. A miniszter ezért az őszi ülésezési időszakban kénytelen lesz előterjeszteni egy határozati javaslatot arról, hogy minden évben 500 ezer dollárt fordítson a magyar kormány a hadisír-gondozási program folytatására.
„Dr. Szekeres Imre személyében magyar honvédelmi miniszter első alkalommal koszorúzta meg a Voronyezs megyében található I. és II. Magyar Központi Katonai Temető emlékhelyeit és a közelükben található szovjet II. világháborús emlékműveket, amelyhez kapcsolódóan egy informális miniszteri találkozó került előzetes egyeztetésre, amelyet azonban az orosz védelmi miniszter megváltozott programjára hivatkozva lemondott” – válaszolta a HM az oroszországi látogatásra vonatkozó kérdéseinkre. A sajtóosztály hozzátette: „Az orosz fél nem visszautasította, csupán előre nem látható okokra hivatkozva nem tudta fogadni a CFE egyezmény keretében kiutazó külföldi delegációt; kérésére az ellenőrzést későbbi időpontra halasztották.”
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
