Egyszer még megérhetjük, hogy nemzetbiztonsági vezetőket, rendőrkapitányt vagy vám- és pénzügyőrparancsnokot nem szigorúan titkos ülésen hallgatnak meg politikai ügyekben a parlament bizottságaiban, hanem szakmai kérdésekben?
– Bizonyára. Erre utaló apró jelek voltak is a nemzetbiztonsági bizottság ülésén. Ennek eredményeként, amikor megkérdeztem, hogy titkosítani kívánják-e az elhangzottakat, akkor azt mondták, igazából néhány napos jegyzőkönyv-áttekintési időt kérnek, és ezután a dokumentum egy része nyilvánosságra hozható. Demeter Ervin fideszes képviselőtársam és én vetettük fel, hogy nem helyes gyakorlat ötven évre titkosítani mindent, ami elhangzik a bizottság ülésein. Bízunk benne, hogy hamarosan a nyilvánosság elé kerülhetnek majd az ott elhangzottak.
– Demeter Ervin az ülés után úgy nyilatkozott: bebizonyosodott, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) rendellenesen működött, és ezért is tisztázni kell azt a kapcsolatot, ami az Egymásért Egy-másért Alapítvány és az NBH között fennállt. Mit kell érteni a rendellenes működés alatt?
– Annyit el lehet mondani talán erről, hogy az NBH volt főigazgatója több ízben járt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) vezetőjénél, és ezeken a látogatásokon több alkalommal is felhozta az alapítvány ügyét. Ez mindenképpen sajátos. Ezek után elgondolkodhatunk azon, hogy az alapítvány kuratóriumában részt vevő, jelenleg is az NBH-nál dolgozó személy miatt kereste fel a parancsnokot a főigazgató, vagy más miatt.
– Galambos Lajosnak ezért kellett lemondania az NBH főigazgatói posztjáról?
– Nyilvánvaló, hogy ennek az ügynek köze van ehhez. Amikor erről érdeklődtünk, nem indokolták a főigazgató lemondását. Szilvásy György nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter csak annyit mondott, hogy Galambos Lajos kérte a felmentését, és ő ezt elfogadta.
– Tehát Galambos Lajos még főigazgatóként megpróbálta befolyásolni az Egymásért Egy-másért Alapítvány ellen folyó eljárást?
– Ezt mindenki cáfolta idáig a bizottsági üléseken. A VPOP parancsnoka és Szilvásy úr is azt mondta, hogy törvénytelenséget nem követett el az NBH főigazgatója, és nem kívánta befolyásolni a nyomozást.
– Az normális, hogy az utóbbi időben szinte már több szó esik az NBH botrányairól, mint bármelyik minisztériumról vagy az igazán fontos kérdésekről, például az egészségügy, az oktatás helyzetéről, a gyermekszegénységről?
– Ha egy országban állandóan a titkosszolgálatokról szólnak a hírek, az nagyon komoly károkat okoz az állam biztonsági rendszerében. Az ország érdeke az lenne, hogy a szolgálatok titokban működjenek, a törvények betartása mellett. A jelenlegi helyzet azonban nem a szolgálatok hibája, hiszen ők úgy végzik a munkájukat, ahogyan a politikai irányítóik ezt tőlük elvárják, kikövetelik. Amikor kormányhatározat születik a szolgálatok átszervezéséről, amikor arra kényszerülnek ezek a szervezetek, hogy politikai megrendeléseknek próbáljanak eleget tenni, akkor rendkívül sok hiba csúszhat a gépezetbe. Példátlan, hogy az NBH jogértelmezéseket hajt végre, és utána közleményben fenyegeti meg a békés demonstrálókat, hogy pszichikai bűnsegédek lehetnek, ha részt vesznek bizonyos tüntetéseken. Az is elképesztő és eddig példa nélküli, hogy ráküldik újságírókra a szolgálatok embereit. Egy jogállam nem így működik. Azt látom, hogy a szolgálatok olyan nyomás alatt állnak, ami már az ország biztonságát teszi kockára, mivel nem tudnak a saját feladatukkal foglalkozni, mert ilyen politikai megrendeléseknek, elvárásoknak próbálnak eleget tenni.
– A napokban nemzetközi botrány szele csapta meg a magyar Gripen vadászgépek beszerzését is. Ön a KDNP alelnökeként vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az ügyben. Nem lehet, hogy ebben a botrányban nemcsak a szerződést módosító Juhász Ferenc-féle honvédelmi tárcavezetés, hanem a szerződést aláíró jelenlegi ellenzék egyes tagjai is a kardjukba dőlnek?
– A szerződés aláírásakor nemzetbiztonsági államtitkárként dolgoztam, részt vettem a nemzetbiztonsági kabinet munkájában, ott voltam a Gripen-döntés meghozatalakor is 2001. szeptember 10-én. Számomra egyértelmű volt, hogy az Orbán-kormány azért választotta a Gripent, mert a svéd árajánlat tartalmazott egy olyan 110 százalékos gazdasági ellentételezést, amely a meglévő, beérkező ajánlatok közül a legkedvezőbb volt. Mind költségvetési, mind biztonságpolitikai szempontból, mind pénzügyi, gazdaságossági szempontból a legjobb döntés volt, ami vállalható a mai napig. A fölösleges képességek jelentős többletköltséggel járó későbbi megvásárlása viszont nehezen volt magyarázható akkor is és most is. A légi utántöltési képesség és precíziós bombavetési képesség beszerzése 108 milliárd forintról 210 milliárdra emelte a 14 darab Gripen vadászgép bérlésének költségeit. A Medgyessy-kormány azzal indokolta a szerződésmódosítást, hogy így válnak a vadászgépek NATO-kompatibilissé, azonban az elmúlt időszakban egyszer sem tudtuk hasznát venni ezeknek a többletképességeknek. Amikor felmerült a svéd televízióban a korrupció gyanúja, melyben egy osztrák üzletembert is megemlítettek, fontosnak tartottuk, hogy lépjünk ebben az ügyben, szerintem ezt elvárja tőlünk mindenki. Az ügy tisztázása közös érdek.
– Az Országgyűlés csekély többséggel ugyan, de nem fogadta el ön és Németh Zsolt indítványát, amely a Trianon-diktátum évfordulóját, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította volna. Az SZDSZ egyenesen hisztérikus módon utasította el a javaslatot. Hogyan tovább?
– Éppen hogy nem ment át a javaslat. Elszomorított, amilyen stílusban és tartalommal beszélt a szabad demokraták frakcióvezetője erről a szerintem alapvető nemzeti ügyről. Már-már elgondolkodhatunk ilyenkor, lehet-e még nemzeti közösségről beszélni, amikor a parlamentben ilyen alapkérdésekben sincs megegyezés. Nincs még egy ország a világon, ahol nemzeti sorskérdésekben ilyen típusú önmarcangoló, önsorvasztó vitákat folytatnának le a politikusok. Mindez komoly károkat okoz. A mostani javaslatunk nem szólt másról, csupán arról, hogy induljon el egy egészen apró lépés, amely a társadalom nemzettudatát erősítené. Mivel a fiatalok kevés ismerettel rendelkeznek a határon túli magyarságról és az országcsonkításról, ezen hiányosságon is javítana valamelyest a javaslat. Klebelsberg Kunó gondolata a mérvadó, aki úgy fogalmazott, hogy háromféle hazafiság létezik: a szónokló, a kesergő és az alkotó. Trianon a magyarság 1100 éves történelmének a legnagyobb tragédiája, amely lélekben is öl, megoldatlan problémákat halmoz fel bennünk, frusztrációkat generál. Éppen ezért kezelni kell a helyzetet. Sosem kell feladni, főleg nemzeti ügyekben nem szabad meghátrálni.
– Egy másik nemzeti ügynek tekintett javaslat, a honi gárda ügyében már ötpárti egyeztetést kezdeményezett. Miért éppen honi gárda, miért nem nemzetőrség? A nemzet szó már el sem hangozhat egy javaslatban, hogy az egyetértés megszülethessen?
– A honban a haza és a honvédelem is benne van. A honvéd kifejezés gróf Széchenyi Istvántól származik. Így aztán mégiscsak nemzeti kötődésről van szó. Egyébként nem az elnevezés a legfontosabb, hanem a tevékenységi kör. Kevésbé közismert, de valamennyi NATO-tagországban létezik tartalékos rendszer, olyan önkéntes védelmi szervezet, ami a honi gárdának felel meg. A honvédelmi bizottság támogatta az indítvány tárgysorozatba vételét, azonban az általános vitára való alkalmasságot már nem. Szerintem kormánypárti képviselők is érzik, hogy szükség lenne egy ilyen szervezetre, hiszen drasztikusan csökkent a Magyar Honvédség létszáma az elmúlt 10-15 évben, 120 ezerről 20 ezerre. A harcoló erők külföldön vannak lekötve, expedíciós hadműveletekben. Gyakorlatilag a honi terület védtelen bármilyen veszéllyel szemben.
– Korábban azzal érvelt, hogy a Fidesznek át kellene gondolni Gyurcsány Ferenc felszólalásainál a kivonulást. Most is fenntartja véleményét, a kormányfő már az őszödi beszédét is újraértelmezte…
– Ez a direkt és az indirekt „politikai hadviselés” módszertani különbözőségének parlamenti megjelenítését érintő megnyilvánulás volt a részemről. A frakciószövetség viszont úgy döntött, hogy továbbra is kivonulunk. Kivonulástól vagy bent maradástól függetlenül Gyurcsány Ferenc politikai és erkölcsi értelemben egyaránt elfogadhatatlan számunkra.
– Azt a célt, hogy Gyurcsány Ferenc távozzon a hatalomból, ugyanolyan forgatókönyv alapján tartja elképzelhetőnek a KDNP is, mint a Fidesz, tehát kizárólag egy érvényes és eredményes népszavazás csikarhatja ezt ki?
– Kereszténydemokrata politikusként, idealista emberként hiszek abban, hogyha az adott közösség megvonja a bizalmat a politikai hatalom birtokosaitól, akkor egy demokráciában azoknak le kell vonniuk a konzekvenciákat, és le kell mondaniuk. Ezért se becsüljük le a népszavazás erejét. Sokan mondják, hogy egy eredményes referendum sem ingatná meg Gyurcsány Ferenc pozícióját. Mi azonban a Fidesszel együtt abban bízunk, a miniszterelnöknek már annyira elfogyott a hitelessége, hogy nem bírhat ki még egy csapást.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
