Elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Bíróság polgári tanácsa tegnap kimondta, hogy Tocsik Mártának tizenöt napon belül vissza kell fizetnie az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek 804 millió forintos sikerdíjából csaknem 801 millió (egész pontosan 800 877 909) forintot. Emellett a jogásznőnek kell megfizetnie a sikerdíj után járó, 1996 júniusától számított átlagkamatot és a 750 ezer forintos perköltséget is. A tízévnyi pereskedés után született, precedensértékű ítélet indoklásában Csíkyné Szobácsy Julianna tanácselnök kiemelte: arányosnak találta a felperes Legfőbb Ügyészség számítását, amely szerint Tocsik Mártát az elvégzett munkájáért 3,2 millió forint illeti meg. A bíróság elfogadta a felperes álláspontját, miszerint az ÁPV Rt. a saját apparátusával is elvégeztethette volna azt a közvetítői munkát, amit végül Tocsik Mártának adtak ki.
*
Ismert, az ÁPV Rt. és Tocsik Márta között 1995-ben megkötött, majd 1996-ban részben módosított sikerdíjas szerződést a Legfelsőbb Bíróság 2003-ban jogerősen jó erkölcsbe ütközőnek, így semmisnek minősítette. Azt is megállapították: ellentétes a társadalom értékítéletével, ha valaki a gazdasági átmenet ellentmondásait kihasználva az átlagos jövedelmet messze meghaladó bevételre tesz szert. A Legfelsőbb Bíróság emellett úgy határozott, hogy az ÁPV Rt.-nek el kell számolnia Tocsik Mártával, akinek az elvégzett munkájáért jár valamekkora fizetség. Hogy ez a fizetség milyen mértékű, ezt kellett eldöntenie tegnap a Fővárosi Bíróságnak. A Legfőbb Ügyészség által a vagyonkezelő és a jogásznő ellen indított, tíz éve tartó polgári eljárásnak ez már a második fordulója.
Tocsik Márta azért kapta a még napjainkban is horribilis összegnek számító 804 milliós sikerdíjat, mert több milliárd forintot lealkudott abból a vagyonból, ami az önkormányzatokat kompenzációként megillette az eladott volt állami vállalatok belterületi földjei után. A felperes Legfőbb Ügyészség szerint az akkori munkabéreket kell alapul venni, 1995–1996-ban az átlagkereset 62 ezer forint volt. Álláspontjuk szerint a közvetítői munkát az ÁPV Rt. saját alkalmazottaival is elvégeztethette volna. Ezzel szemben a jogásznő ügyvédje azt állította, a vagyonkezelőnek nem volt adatbázisa a belterületi földekről, sem azok értékéről, így képtelenek lettek volna saját munkavállalóikkal megoldani az egyeztetést.
A tegnapi tárgyaláson ismét vitát váltott ki az igazságügyi szakértő korábban elkészült jelentése, amely a hajdani közvetítői, megbízási díjakra hivatkozva 420 millió forintot javasolt Tocsiknak. A jogásznő védője szerint a díjazással kapcsolatban ez az egyetlen bizonyíték. Ezzel szemben a Fővárosi Bíróság tegnap kizárta a bizonyítékok sorából a szakértői véleményt, mivel abban egyetlen olyan megbízást sem említenek az akkori időkből, amely hasonlítana a Tocsik-féle szerződésre.
A Tocsik Mártát védő Hidasi Gábor ügyvéd a tárgyalás után kijelentette: fellebbeznek. A polgári per így a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódhat.
Emlékezetes, a 804 millió forintos sikerdíjból Tocsik Márta nyomban átutalt 343 millió forintot két gazdasági társaságnak, az Arány és az Utilitas Rt.-nek, de a Legfelsőbb Bíróság 2003-ban jogerősen megállapította: ezek a cégek csak papíron, a Tocsikkal kötött valótlan tartalmú szerződés szerint voltak a jogásznő alvállalkozói. Emiatt Tocsik Mártát okirat-hamisításért pénzbüntetésre ítélték.
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat