Fontosnak és hasznosnak tartja az október 23-i eseményekről készített, úgynevezett Papp-jelentést a Fidesz, mivel elhárítja az akadályokat az áldozatok erkölcsi, anyagi és jogi kártérítése elől – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján Demeter Ervin. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja szerint a rendőrség belső vizsgálati anyaga igazolja az ellenzéki párt korábbi álláspontját, miszerint a rendőrség szakszerűtlen intézkedéseket hozott az alkotmányos jogaikkal élni kívánó állampolgárokkal szemben, és hogy a randalírozókat rányomták a Fidesz nagygyűlésére.
Demeter a jelentésből több kulcsfontosságú mondatot idézett. Például azt, amelyik megállapítja: „Az Astoriánál tartott rendezvényen a gyülekezési jog zavartalan biztosítása nem került garantálásra.” (Pár mondattal korábban a Papp-bizottság azt is kiemeli, hogy a rendezvény helyszíni parancsnoka nem intézkedett az eseményt „megzavarni szándékozó személyek hatékony távol tartására, elhatárolására”, és a Károly körútra „rendőri erőt alaphelyzetben sem állított fel”.) A fideszes politikus a dokumentumból idézte: „Az alkalmazott gumilövedék és a könnygázgránát mennyisége, illetőleg az alkalmazás módja nem állt arányban a feladatellátás mértékével és veszélyességével.”
Gergényi Péter felelősségéről szólva Demeter Ervin utalt arra, hogy a jelentés szerint a volt budapesti főkapitány nem adott ki intézkedést, így a helyszíni parancsnokok nem tudtak biztosítási tervet készíteni a központi állami rendezvények biztosítására. (A Fidesz nagygyűlésére elkészített biztosítási terv pedig nem felelt meg a szakmai követelményeknek.) A fideszes politikus a Gergényi Péter által tartott október 24-i sajtótájékoztatóról is beszélt, amely – a jelentés szerint – „szinte teljes egészében hiteltelenítette a rendőri tevékenységet”. (Emlékezetes, a volt budapesti főkapitány a bizonyítékok ellenére tagadta, hogy viperát használtak volna, és az azonosítók hiányát azzal magyarázta, hogy azok „leestek”.) A jelentés leszögezi: „A sajtótájékoztató hangvétele, stílusa egyértelműen elhibázott volt.”
A miniszterelnök felelőssége kapcsán Demeter Evin emlékeztetett: október 22-én Gyurcsány Ferenc találkozott a rendőri vezetőkkel, amelyen nyilván a másnapi események biztosításáról volt szó. A jogszerűtlen és szakszerűtlen fellépés hátterében az állhat, hogy a rendőrség próbált megfelelni a miniszterelnök elvárásainak, és ez sikerült is, hiszen Gyurcsány utóbb megdicsérte a munkájukat.
A jelentésben egyebek mellett az is szerepel, hogy a vizsgálat során nem sikerült tisztázni, ki rendelte el a lovasrohamot, amely egyébként a kívánt hatást nem érte el, pedig a lovasalcsoport vezetője „saját hatáskörben” még kardlapozást is elrendelt. Az azonosító jelvények hiányát „a korábban kialakult helytelen szokásokra” vezeti vissza a Papp-bizottság. Megállapítják, hogy október 23-án a BRFK válságkommunikációja – a helyszínről tudósító médiumok tényközléseivel szemben – „elhallgató” jellegű volt.
Összességében tehát a Papp-jelentés megerősíti azokat a kritikákat, amelyeket nemcsak a Fidesz, hanem független civil és jogvédő szervezetek is hangoztattak az őszi brutális rendőrségi fellépés után. Egyúttal pedig hitelteleníti a miniszterelnök álláspontját, aki korábban politikai támadásnak minősítette a Fidesz kritikáit, holott azokat nagyrészt a rendőrség belső vizsgálata is alátámasztja.
Németh Lajos, az ORFK kommunikációs igazgatóhelyettese lapunknak elmondta: a pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumból az eredetihez képest csak a nevek, illetve a szervezeti egységek megnevezései maradtak ki (ezeket kicsillagozták), ugyanis szerintük a közvélemény számára teljesen irreleváns, hogy mondjuk a Heves vagy a Békés megyei rendőrség egyik munkatársa adott-e ki egy utasítást. Hozzátette: mivel az anyagot gyakorlatilag teljes egészében nyilvánosságra hozták, ezért nem volt szükség titkosítási eljárásra, és titokgazda sincs.
Ismeretes, Bencze József országos rendőrfőkapitány korábban azt mondta, hogy az eredetileg belső használatra készült jelentésből a nyilvánosság számára július 5-ig egy kivonatot kell készíteni, amelyben nem lesznek benne az állam- és szolgálati titkokat tartalmazó részek. Ezzel szemben a Civil Jogász Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért sürgette, hogy a teljes anyagot tárják a közvélemény elé.
Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke korábban azt hangsúlyozta: a Papp-jelentés teljes egészében közérdekű adatnak minősül, és az alkotmányosság szempontjából kiemelkedő érdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság minden részletkérdést megismerjen. Az ELTE docense szerint tisztázni kell, kik és milyen kategória szerint minősítették a dokumentumot, illetve hogy ki a titokgazda. Ennek tisztázásáért az adatvédelmi biztoshoz fordultak.
Péterfalvi Attila közölte: az úgynevezett belső használatra készült kategória nem létezik, ezt az Alkotmánybíróság korábban már eltörölte. Az adatvédelmi biztos hangsúlyozta, a közfeladatot ellátó rendőrségről szóló anyagok vitathatatlanul közérdekűek, ugyanakkor valóban lehetnek olyan kategóriák, amelyek korlátozhatják az adatokhoz való hozzáférést.
Demeter Ervin szombati sajtótájékoztatóján azt mondta: a dokumentum ebben a formájában is fontos és hasznos, és bár a nevek ki vannak húzva belőle, mégis pontosan lehet tudni, mely rendőri vezetők felelősségére utalnak benne.
Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint helytelen, hogy a Fidesz a Papp-jelentésből is pártpolitikai vitát akar csinálni, és rendőrellenes hangulatot akar szítani az országban.
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat