A baloldali közgazdász Rafael Correa január közepe óta kormányozza Ecuadort, és már választási kampányában jelezte, győzelme esetén felülvizsgálja nemcsak a külföldi olajcégekkel kötött szerződéseket, hanem az előnytelen hitelfelvételeket is. Ecuador új elnöke nehéz helyzetben vette át az ország irányítását: külső adóssága most meghaladja a 10,3 milliárd dollárt. A minap a továbbra is rendkívüli népszerűségnek örvendő elnök a választási kampány idején tett újabb ígéretét kívánja beváltani: felül akarja vizsgálni az utóbbi harminc év során felvett hitelek jogosságát, és csak azt fogja visszafizetni, amit jogosnak tart. Két hete kiutasította a valutaalap képviselőjét is, aki az Ecuadori Központi Bank épületében rendezkedett be, a Világbank irodáját pedig már korábban bezáratta. A viszonylag kicsi – hazánknál háromszor nagyobb – dél-amerikai ország két legfontosabb exportcikke a nyersolaj és a banán. Correa biztosabb alapokra szeretné helyezni az ország zilált pénzügyeit, ezért is lépett be hat másik dél-amerikai alapító ország mellett a valutaalapot és a Világbankot kiváltó Banco del Surba, amelynek június végére tervezett létrehozása egyelőre Brazília húzódozása miatt késik. Ecuador harmadik legbiztosabb bevételét annak a mintegy másfél millió ecuadorinak a hazautalt küldeményei jelentik, akik a neoliberális gazdaságpolitika miatt 1998-ban kitört válság óta külföldre vándoroltak.
Correa szeptember 30-ra hívta össze az alkotmányozói nemzetgyűlési választásokat, mert elégedetlen az 1998-as neoliberális jegyeket magán viselő alkotmánynyal. Ráadásul Correa korruptnak és középszerűnek tartja – a spanyol El País cikkírója szerint joggal – a jelenlegi parlament képviselőinek többségét, ezért is ragaszkodik az új összetételű képviselőházhoz.
Vizsgálat indult Franciaországban a X ellen, mert az algoritmusa alkalmas lehet külföldi beavatkozásra
