Befejeződtek Budafokon és Budatétényben a barlanglakások területén 2004 októberében megkezdett kármentesítés műszaki munkálatai. A három éve húzódó rehabilitációt a kivitelező Terszol Szövetkezet a többször módosított szerződésben foglaltak véghatárideje előtt két nappal hivatalosan is lezárta. Az eseményt nem követte nagy felhajtás, a helyszínen nem jelent meg Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter, és ezúttal távol maradt Lendvai Ildikó, a városrész szocialista országgyűlési képviselője is, aki a kivitelezés megkezdésekor egy munkagéppel együtt fotóztatta magát a helyszínen Persányi Miklós korábbi tárcavezető társaságában.
Siker vagy kudarc?
A csöndes munkazárás talán érthető is, hiszen a helyiek szerint nehéz eldönteni, hogy a gázgyári salak eltüntetése valódi sikernek vagy éppen kudarcnak számít. Az állami felelősségi körben elvégeztetett munkáról ugyanis kiderült, hogy azt a korábban hangoztatott mintegy kétmilliárd forintos költség helyett hatmilliárdért sikerült elvégeznie a Terszolnak, a környezetvédők szerint pedig egyelőre nehéz megítélni, hogy az elszállított hulladék végül milyen körülmények közé került.
Mészáros Péter, a XXII. kerületi Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület vezetője örvendetesnek tartja, hogy a veszélyes hulladék több évtized után elkerült Budatétényből, de végül sok pótmunkára volt szükség a kármentesítés befejezéséhez.
Megnövekedett hulladékhegy
A cég állítása szerint a tervezett 35 ezer tonna helyett végül 80 ezer tonna hulladékot kellett elszállítania, miközben a helyszínen lévő épületek közül négy házat úgy kellett megmenteni, hogy kiszedték alóluk a gázgyári salak nagy részét, és körbebetonozták, vízzáró réteggel látták el az alapokat – tudtuk meg a környezetvédőtől. Mészáros Péter ismeretei szerint a gázgyári salakot a borsodi ércelőkészítő műbe vitték, de ettől külön kellett kezelni a keletkező csurgalékvizet és nagy mennyiségű iszapot, és ezt veszélyeshulladék-tárolókba kellett szállítani. A hulladék elszállításáról és a pótmunkákról szerettük volna megkérdezni a Terszol Szövetkezet elnökét, Maráczy Endrét is, de a cégvezetőt lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
Olt Boglárka, a kármentesítést koordináló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szóvivője lapunk kérdéseire azt közölte: a hároméves munka alatt folyamatos volt a felmérése a szennyezés mértékének, és kiderült, több mint kétszer annyi veszélyes anyagot rejt a föld mélye, mint amire számítottak a kivitelezők. A veszélyes hulladékot ráadásul bonyolultabb technikákkal kellett eltávolítani.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Terszol Szövetkezet eredetileg 1,8 milliárd forintos ajánlattal nyert a kármentesítésre kiírt pályázaton, de már a munkálatok megkezdésekor pótszerződést kötött az állammal, amely arról szólt, hogy 2,5 milliárd forintért ártalmatlanítja és szállítja el a veszélyes hulladékot. Az eredeti tervek szerint mintegy 36 500 tonna veszélyes hulladék kitermelését végezték volna el 2005. november végéig, a Terszol azonban az első mélyudvar feltárása után már azt állította, hogy újabb 12 500 tonna veszélyes anyagra bukkantak a területen, ezért pótmegállapodást kellett kötni a környezetvédelmi minisztériummal. A több mint tízezer tonna hulladéktöbbletet a korábbi felmérések ugyan nem igazolták, de Dankó László, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főosztályvezetője lapunknak szintén azt állította: a szennyező anyagok kiemelésekor kiderült, hogy a korábbi felmérések által nem ismert barlangrendszerek vannak a körzetben, és találtak nyolc régi kutat is, amelyek negyven méter mélyen szennyezettek gázgyári hulladékkal.
Kizárt vetélytárs
Az ügy érdekessége, hogy a tenderből kizárták azt a kármentesítésre már korábban is pályázó Körte-Organica Rt.-t, amely szintén 1,8 milliárd forintért vállalta volna a munkát. A kiszorított cég ráadásul közvetlen tapasztalatokkal is rendelkezett a helyszínről, hiszen a talajvizet veszélyeztető csurgalékvizet szivattyúzta a szennyezett területen mintegy nyolcvanmillió forintos állami megbízással. A Körte-Organica Rt. ellenlábasai éppen ezt használták fel arra, hogy megtámadják a társaság pályázatát.
Kenyeres Istvántól, a cég vezérigazgatójától korábban megtudtuk: először egy 1,8 milliárd forintos ajánlattal indult a megbízás elnyerésére, de a pályázatot visszavonták, mert nem volt pénz a kármentesítésre. A társaság a következő pályázati kiírásra is a legjobb ajánlattal jelentkezett, de kizárták a tenderből, arra hivatkozva, hogy egyenlőtlen lenne a verseny, hiszen már tapasztalatokat szereztek a területen. A bíróság végül megállapította, hogy az új közbeszerzési törvény irányelvei alapján jogtalannak tekinthető a cég kizárása. A Terszol ennek ellenére elkezdhette a munkát, amelyet végül az eredeti határidőnél több mint egy évvel később és háromszor annyiért végzett el.
Mint ismeretes, a mérgező, cianidokat tartalmazó gázgyári tisztítómasszával a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig terjedő időszakban töltötték fel a mélyudvarokba épült budafoki barlanglakásokat.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
