Kitörés

– A feladat nagyságához képest az eddigi támogatási összegek is inkább csak jelképesek voltak, de azért vonzottak más pénzeket is. Hogy ez a még mindig érzékelhető, utólagos gravitáció meddig tart, illetve mikor cseng le, nehéz megmondani. De azt is nehéz megjósolni, hogy az állami forrásmegvonás milyen pluszenergiákat mozgósíthat a jövőben. Valószínű, hogy a helyzet rosszabb lesz. És az is nyilvánvaló, hogy nagy veszteségek lesznek még a történeti épületek megőrzése terén. A mérhetetlen mennyiségű feladatot eddig sem tudtuk és a jövőben sem tudjuk maradéktalanul megoldani. Minden kis sikernek örülni kell azonban, és hisszük, hogy a példa ereje egyre szélesebb társadalmi és politikai támogatást generál.
– Van valamilyen szempontrendszer, hogy mely épületeket hagynak veszni?
– Amíg a Kárpát-medencében – anyagi okokból – nincsenek átfogó értékleltárak, amelyek fogódzót adnának, addig az eddigi értékelvek alapján szelektálunk. Döntő szempont természetesen az adott épület építészeti, műemléki minősége, ugyanakkor a tulajdoni biztonság kérdése is megkerülhetetlen. Ez az egyházi műemlékeknél többnyire nem jelent problémát, ugyanakkor a világi épületek – kúriák, kastélyok, lakóházak – esetében sokszor bizonytalan lehet. Nem fordulhat elő olyan eset, hogy egy magyar állami pénzből felújított épület néhány év elteltével új tulajdonos kezében méltatlan funkcióba kerüljön, illetve szándékos rombolásnak essen áldozatul. A magántulajdonban lévő épületcsoport ebből a szempontból jobban veszélyeztetett, szabadabb préda. Erdély-szerte, így a Hátszegi-medencében is, roskadoznak a nemesi kúriák, kastélyok, mégis tehetetlenek vagyunk. Ezek a leglényegesebb szempontok.
– Nem lehetne fölvásárolni ezeket az épületeket?
– Ez olyan többfrontos harc, amelyben felőrlődik az ember, ha nincsenek partnerei. Valóban, ez lehet a megoldás. Ehhez azonban a megfelelő civil szervezetek aktivitására és főleg megbízható banki háttérre, célhitelekre lenne szükség.
– A Kárpátalján, az ön működési területén vannak olyan felújítások, amelyek most félbeszakadnak?
– Akliban, Palágykomorócon például. De Kárpátalján és Szerbiában vannak még állami források is: a Szülőföld Alap megnevezett bizonyos pénzösszeget műemlék-felújításra, tehát van remény, hogy folytatódjon a munka.
– Milyen lehetőségek maradtak?
– Civil alapokhoz fordulni. De mellettük olyan menedzserekre is szükség volna, akik értenek a pénzszerzéshez. Ezen a vonalon is professzionális csapat felállítására van szükség. Az állam pénzforrások nélkül is sokat segíthetne koherens és kormányokon átívelő kultúrpolitikával, kultúrdiplomáciával. Az egységes történelemszemlélet lenne képes mozgósítani bizonyos tartalékokat. A magyar kultúrpolitika finomhangolása mellett a médiumokban is szemléletváltásra volna szükség. Ez lehetne a másik kitörési pont.
Vége