Morales folytatja a bolíviai államosítást

Evo Morales, Bolívia elnöke vasárnap bejelentette, hogy visszaállamosítják az 1996-ban mexikói és amerikai tulajdonba adott vasútágazatot. Morales azzal indokolta döntését, hogy a magánosítás során semmi sem lett az ágazatban beharangozott befektetésekből, amit még egyik elődje, az inkább angolul, mint spanyol anyanyelvén beszélő Gonzalo Sánchez de Lozada első elnöksége idején hangoztatott. Az ajmara indián származású elnök tavaly május elsején vette vissza állami kézbe az ország szénhidrogénkészletét (Venezuela után Bolívia rendelkezik Dél-Amerika második legnagyobb földgázkészletével). Utána következtek a parlagon heverő nagybirtokok, majd idén januárban a szintén kihasználatlan bányák és a szerződésszegő bányatulajdonos cégek kerültek sorra.
Ennek kapcsán figyelmeztető jel azonban, hogy ismét egymást érik a bányászok tüntetései és tiltakozásai, amelyeket eddig Morales valahogy mindig leszerelt, pedig olykor az is előfordult, hogy a tiltakozók lezárták az utakat és a gázvezetékeket több szomszédos ország felé is. Bolívia földgázkincse kulcsfontosságú szerepet tölt be a térségben – Brazília, Argentína és Chile fő gázellátója –, ezért a mostani különösen kemény tél miatt a két utóbbi ország többször nehéz helyzetbe került az akadozó gázellátás miatt.
Bolíviában meglehetősen feszült helyzetben zajlik az új alkotmány megszövegezésének vitája, amelyet az eredeti határidő szerint egy év után augusztusra be is fejeztek volna, ám a jómódú és a liberális vezetésű keleti tartományokkal kialakult ellentétek miatt négy hónappal meghosszabbították ezt az időt, hogy elérjék a megegyezést.