Pandora szelencéje

Az unió országai közül érintettsége miatt a francia, a görög, a ciprusi és a spanyol diplomácia is éberen figyeli Koszovó jövőjének alakulását. Madrid a baszk eseményekkel kapcsolatosan fókuszál az európai párhuzamokra, és igyekszik megakadályozni egy jogi precedenst.

Miguel Ángel Moratinos külügyminiszter két évvel ezelőtt Belgrádban járt, s a spanyol kormány azon kérését fejezte ki szerb kollégájának, Vuk Draskovicsnak, hogy még ne siessék el Montenegró függetlenségének kikiáltását. Koszovó ügyében mintha ismét egybeesne a szerb és a spanyol állam érdeke. Az idén februárban újra Belgrádban járt Moratinos, akit figyelmeztetett szerb kollégája, ha Bush terve megvalósul Koszovó függetlenségének támogatásával, akkor az Európai Unió legalább 40 államra esik szét, de Spanyolországból két országrész biztosan kiválik: Baszkföld és Katalónia. Draskovics az erőszak újabb fellángolásától is tart, ha Koszovó függetlensége következtében újra megváltoznak Szerbia határai.
Oroszország és Spanyolország álláspontja is közeledik ebben a kérdésben, az ellenzéki spanyol néppárttal feltétlenül egyetértve, amely ellenez minden engedményt Baszkföld önkormányzatának növeléséhez. A néppárti José María Aznar márciusban kétszer is járt Moszkvában, és másodszor személyesen is találkozott Vlagyimir Putyinnal. A spanyol védelmi miniszter, José Antonio Alonso februárban nem értett egyet kollégájával, Szergej Ivanovval, aki megerősítette országa álláspontját a sevillai NATO-tanácskozáson, és kifejtette, ha Koszovó végül megkapja az amerikaiak által szorgalmazott függetlenséget, ezzel tulajdonképpen kinyitja Pandora szelencéjét, és beláthatatlan következményekkel járhat, hogy olyan területek kérhetik a függetlenséget, amelyek eddig nem rendelkeztek nemzetközi elismertséggel. Alonso visszautasított minden összehasonlítást Baszkfölddel és Koszovóval összefüggésben, mert Baszkföld esetében például a több évszázados békés együttélés, valamint az alkotmány létezése és „jó működése” mindenképpen Koszovó ellen szól, ahol ez mind hiányzik.
Az Európai Unió több állama abban érdekelt, hogy Spanyolországban is megszűnjön a nyugodt gazdasági életet akadályozó utolsó tűzfészek, ezért hallgatólagos beleegyezését adta a spanyol kormány és az ETA közötti titkos tárgyalásokra. Miután az északír rendezés jeleként május 8-án megalakult az egységkormány, és a brit kormány helyreállította az önrendelkezést, I. János Károly spanyol király azt mondta: ha a kísérlet sikerül, Spanyolországban is meg kell próbálni.
Baszkföldön azonban megosztott a mérsékelt Baszk Nacionalista Párt (PNV), amely a helyi hármas kormánykoalíció fő erejét adja: Josu Jon Imaz pártelnök a spanyolokkal kötendő paktum híve, míg Ibarretxe csoportja a függetlenség felé hajlik. Csak decemberben, a tisztújító kongresszuson dől el, melyik irányzat kerekedik felül.