Bölcskei: A feszültséget a kormány szítja

Markáns állásfoglalást tett közzé a református egyház zsinatának elnöksége szerda este, miután a kormány egésze felvonult egy sajtótájékoztatón, demonstrálva antifasizmusát, a kormányfő pedig ismételten színvallást követelt a köztársasági elnöktől és a történelmi egyházaktól. Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a zsinat lelkészi elnöke lapunknak adott interjújában azt mondta: Gyurcsány Ferenc a véget nem érő „elhatárolósdiba” akarja őket belerángatni, miközben óriási gondok vannak az országban az oktatástól az egészségügyig, és ezekre „nemhogy megoldás nincs, de még a közös disputa is hiányzik”.

Joó István
2007. 08. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Püspök úr, nem tart attól az egyházvezetés, hogy ugyanazok, akik felsrófolták az ordas eszmék vészes terjedésével való riogatást, az önök legújabb közleményét a fasisztákkal való cimborálásként fogják tálalni?
– De, hiszen ezzel a váddal már napok óta sároznak bennünket. Amit mi mondunk, azt vagy félremagyarázzák vagy elhallgatják. Idejében, aktuálisan megszólaltunk az úgynevezett gárdaügyben. Szombat este a rádióban meghallottam, hogy állítólag a mi egyházunk is képviseltette magát a Magyar Gárda avatórendezvényén, hiszen a volt tábori püspök is megáldotta a gárda zászlaját. Még ugyanazon a napon kikerült a nyilatkozatunk, amely egyértelművé tette: a református egyházat hivatalosan senki nem képviselhette ezen a rendezvényen. Meg is indokoltuk ezt azzal, hogy a zsinat elnökségének tudta vagy beleegyezése nélkül az egyház nevében senki nem járhat el. Mégis beindult velünk szemben ez a kampány. Először az MSZP frakcióvezető asszonya szólított fel minket elhatárolódásra, színvallásra, hétfőn az oktatási minisztériumban tett, egyház-finanszírozási tárgyú találkozónkon húzta elő ezt a kártyát Hiller István miniszter. Miután minket, a történelmi keresztyén egyházak vezetőit váratlanul felelősségre vonta a tárcavezető, jeleztük, hogy mi idejében elmondtuk, amit el kellett mondanunk, s hogy nem érezzük szükségét, hogy ezt a továbbiakban ismételgessük. Hiller István mégis kiadott egy nyilatkozatot, amelyben ugyanaz a felszólítás szerepel. Két nappal később aztán kiáll az egész kormány, és drámai hangú felhívást tesz közzé – már megint a köztársasági elnök meg a történelmi egyházak felé... Miközben a reformátusok, ahogyan a többi egyház is, előzőleg újabb idevágó nyilatkozatokat bocsátottak közre.
– Lehet, hogy a baloldali–liberális hatalom immár azt szeretné, amit eddig ellenzett: igenis hallassa szavát az egyház közéleti kérdésekben?
– Inkább úgy tűnik, hogy véget nem érő „elhatárolósdiba” akarnak minket belerángatni. Legutóbbi közleményünkben azt a gondolatot folytatjuk, amit az evangélikus egyházzal közösen már megpendítettünk a minap. Azt tapasztaljuk: országunkban óriási gondok, feszítő kérdések is vannak – oktatástól az egészségügyig –, ám ezekre nemhogy megoldás nincs, de még a közös disputa is hiányzik. Kérdezze már meg a hatalom a falun élő szülőket, akiknek most már a kisiskolás gyermekeiket is buszra kell ültetniük! Vagy azokat, akik jövőre mennek nyugdíjba, és most azzal szembesülnek, hogy nyolc százalékkal kevesebb lesz a nyugdíjuk! Vagy az egész társadalmat, amely nem tudja, mi lesz, ha bevezetik azt az egészségbiztosítási rendszert, amelyet a kormány által erőltetett formában még sehol a világon nem vezettek be! Vajon érdekli-e a hatalmat, hogy mi lesz a fagykárt szenvedett gazdákkal? Mindmáig elmaradt pusztán az a gesztus is, hogy a megoldáskeresésben partnernek tekintsék a társadalmi élet szereplőit!
– A katolikusok, a reformátusok és az evangélikusok többször jelezték, már megtették az elhatárolódást gárdaügyben. De pontosan mitől kellett elhatárolódni?
– A református egyházzsinat elnökségének egyértelmű az álláspontja arról, hogy a magyar társadalom valóban súlyos problémáit radikális és militáns eszközökkel nem lehet megoldani. Ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy ezt a szóban forgó, semmilyen érdemi működésbe még nem fogott szerveződést a politikai elit, kommunikációjában saját, önző politikai céljaira használja fel, elterelve ezzel a figyelmet a társadalmi bajok valódi megoldási lehetőségeiről. Osztjuk a köztársasági elnök úr helyzetértékelését, vagyis ugyanolyan veszélyesnek tartjuk a félelemkeltést, mint a félelemkeltéssel való manipulatív riogatást, ami csak növeli a feszültségeket.
– Miért véli úgy az egyház, hogy a tavaly október végi forrongások koreográfiája ismétlődik?
– Közeledik az egyéves évfordulója annak, hogy kipattant a miniszterelnök hazugságbeszéde miatt az országos botrány. Emlékszünk, utána megindultak a demonstrációk. Akkoriban elsősorban terrorista fenyegetésről beszélt a kormány, most fasisztáról: nem nagy különbség. Az viszont új elem, hogy egyházi közreműködést vizionálnak. Mint láttuk, a tavalyi hatalmi dezinformáció igazolásul szolgált egy brutális rendőri rendteremtésre. Arról nem is beszélve, hogy máig nem tisztázták, milyen körülmények között keveredtek össze békés demonstrálók tömegei adott esetben provokátorokkal, szélsőségesekkel, amelynek ürügyén elbánhattak emberek tömegeivel, emberi jogaikból, méltóságukból kiforgatva őket. Nos, ezek a valóban félelmet keltő dolgok…!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.