Nem volt semmilyen törvényes akadálya a Magyar Gárda társadalmi szervezetként való nyilvántartásba vételének, ezért a Fővárosi Főügyészség nem élt fellebbezéssel a bíróság bejegyző végzése ellen – nyilatkozta lapunknak Varga Jenő fővárosi főügyészhelyettes. Hangsúlyozta: a civil szervezetek törvényességi felügyeletét ellátó Fővárosi Főügyészség minden budapesti székhelyű társadalmi szervezet alapítási iratait alaposan megvizsgálja, és ezt tette a Magyar Gárda esetében is. Amennyiben olyan információkat kapnak az egyes állami szervektől (például a rendőrségtől), hogy a szervezet működése törvénysértő, akkor megteszik a szükséges intézkedéseket – mondta Varga Jenő. A fővárosi főügyészhelyettes tájékoztatása szerint legsúlyosabb esetben indítványozhatják a bíróságnál, hogy oszlassa fel a szervezetet, ugyanakkor a Magyar Gárda esetében semmilyen törvénysértésre utaló információt eddig nem kaptak, és a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által a legfőbb ügyésznek írt levél sem tartalmaz ilyet – tette hozzá.
Emlékezetes, a kormányfő Kovács Tamás legfőbb ügyésznek küldött szerdai nyílt levelében „éberséget” kért a vádhatóságtól, mert szerinte az antiszemitizmus és a kirekesztő gyűlölet „itt kopogtat” az ajtónkon. Gyurcsány végül erőt és egészséget kívánt a Legfőbb Ügyészségnek.
Lázár János (Fidesz) a Heti Válasznak adott tegnapi interjúban rossz ötletnek nevezte a Magyar Gárda létrehozását. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke szerint tekintettel kell lenni azokra, akiknek az édesanyját, édesapját a nyilasok belelőtték a Dunába, és ezért bennük félelmet kelt, ha Vona Gáborék fekete egyenruhában, Árpád-sávos zászlókkal masíroznak. Lázár úgy vélte, a gárdázás már csak azért is megengedhetetlen, mert az állam nem mondhat le az erőszak alkalmazásának monopóliumáról. A fideszes politikus szerint Weimart idézi, hogy az emberek – miután elveszítették az államba és a rendőrségbe vetett bizalmukat – maguk keresnek megoldást. Ugyanakkor a KDNP-s Simicskó István által felvetett Honi Gárda gondolatáról Lázár János azt mondta: az a honvédség tartalékképzését oldaná meg, ami NATO-elvárás is.
Vadai Ágnes (MSZP), a Honvédelmi Minisztérium államtitkára tegnap a stop.hu internetes oldalnak azt nyilatkozta: szigorítani kellene az egyesülési törvényt, hogy a Magyar Gárdához hasonló, fenyegetést jelentő csoportosulások létrejöttét megakadályozhassák. Ugyanis a szocialista politikus szerint a magyar egyesülési törvény túl nagy teret enged a társadalmat veszélyeztető, szélsőséges csoportosulásoknak, és egyesek a hazai liberális jogszabályrendszert kihasználva kulturális egyesület „álruhájába” bújva alakítanak szélsőséges szervezeteket.
Eközben Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője azt közölte: Sólyom László nem kommentálja a Magyar Gárda alapítói által neki címzett levelet. Ismert, az alapítók szerdán azért fordultak Sólyom Lászlóhoz, mert szerintük a szervezetük elleni támadások veszélyeztethetik alkotmányos jogaik gyakorlását. A Magyar Gárda holnap délután 3 órakor tartja alakuló gyűlését a budai Várban, a köztársasági elnöki palota előtt.
Cigánybűnözést hangoztat a MÖM. A „cigány gyilkosok karókkal agyonvert áldozatára való emlékezés” jegyében szervezett demonstratív összejövetelt a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) tegnap estére Kecskeméten. A város Szabadság terén tartott rendezvényhez nevét adta a Jobbik és a Magyar Nemzeti Front. A szervezők arra hivatkoztak: pontosan 14 éve az akkor 16 éves Kiss Norbertet karókkal verték agyon a MÖM megfogalmazásában „felheccelt cigány bűnözők”. A gyertyás demonstrálók úgy fogalmaztak tegnap: „a megtorlatlan cigánybűnözés ellen lépnünk kell magyar önvédelemből!” A tegnapi rendezvényen szót ejtettek az 1999. augusztus 28-án Zámolyon meggyilkolt 21 éves Csete Ferencről és a 2006. október 15-én Olaszliszkán ártatlanul meglincselt, 44 éves Szögi Lajos tanárról is. A kecskeméti tüntetők
azt is hangoztatták, már 1993-ban meg kellett volna állítani a „magyargyűlölőket”.
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
