A Magyar Gárdától hangos a hazai sajtó egy jelentős része, napok óta egymást követik – jól behatárolható körökből – a félelmet és nácizmust rikoltó tiltakozások, közlemények. Egyáltalán meg akarja nyugtatni a tiltakozókat?
– A demokráciát nem a Magyar Gárdától félteném, hanem a gyurcsányizmustól. A Magyar Gárda bíróságon bejegyzett egyesület, amely augusztus 25-én bont zászlót. Akik most náciveszélyt szimatolnak, azok a magyar bíróságot nácizzák le, hiszen ott mindent rendben találtak az egyesület körül. Az, hogy már ilyen korán rágalomhadjárat érte a gárdát, meglepett, de némileg örömmel is töltött el, mert ez azt jelenti, hogy valami olyan dologra tapintottunk rá, ami a baloldal érdekeit sértheti. Aki a Magyar Gárdától fél, az valójában a nemzet felemelkedésétől fél.
– Lesznek fegyverei a gárdistáknak, valóban paramilitáris szervezetről van szó?
– Ha egy paramilitáris, felforgató egyesület létrehozása lett volna a célunk, akkor nem a bíróságra rohanva jegyeztettük volna be a Magyar Gárdát. A jog egyébként nem is teszi lehetővé, hogy egy egyesület felfegyverkezzen. Azt viszont nyíltan vállaljuk, hogy azt a fajta hiányt, ami a sorkatonai szolgálat után keletkezett – generációk nőnek fel, hogy nem tudnak lőfegyverekkel bánni, nincsen honvédségi alapismeretük sem –, valahogy pótolni szeretnénk. Ez azonban minden magyar állampolgárnak joga, lőtéren, lőmester mellett bárki gyakorolhat. Mi ennek a kereteit szeretnénk megteremteni, persze nem mi fogunk lövészetre oktatni, hanem azok a szakemberek, akik erre jogosultak, és azon a helyen, ahol ez legális. Sokan mondják persze, minek nekünk a Magyar Gárda, hiszen ott van a NATO, amelyik majd megvéd. Azonban ez nem így van, mert a NATO csak akkor véd meg, ha NATO-n kívüli támadás éri az országot.
– Valóban reális veszélynek tartja, hogy egy NATO-tagország támadja meg Magyarországot?
– Úgy vélem, hogy elsősorban nem a tamil tigrisektől kell féltenünk hazánkat, hanem NATO-tagországok támadásától tarthatunk, mégpedig a környező országokból. 1913-ban a világ nagyvárosaiban boldogan táncoltak a hölgyek és az urak, aztán egy év múlva kitört az első világháború. Jobb félni, mint megijedni.
– Csupán ez az oka a Magyar Gárda megalakulásának?
– Nem, a gárda nemcsak a honvédelemről szólna, hanem a nemzetvédelemről is. Vannak kulturális és társadalmi célok, amelyeket ez az egyesület el akar érni. A liberális oktatáspolitika rombolása hatalmas méreteket öltött, sokan mit sem tudnak tradícióinkról és kultúránkról. Először a gárda tagjait szeretnénk erre oktatni, de később ennek mintájára szabadegyetemeken, népfőiskolákon szervezünk oktatást, hogy az ifjúságot felvértezzük ezekkel az ismeretekkel. A másik fontos feladata a gárdának az emlékművek, szobrok, hadisírok, templomok gondozása, ápolása, természetesen ezt mind önkéntesen, ingyen tesszük. A polgári védelemmel is szeretnénk együttműködni, hiszen minden magánszemélynek joga van ahhoz, hogy bűncselekményeket akadályozzon meg, visszatartsa a bűnelkövetőt, és értesítse a rendőrséget. A Magyar Gárda is élni kíván ezzel a joggal, hiszen a magára hagyott vidék és a széteső főváros egyre inkább a mindennapi bűnözés melegágya lesz.
– Hogyan jellemezné a gárda önvédelmi jellegét?
– A globalizmus korában meg kell védenünk a kultúránkat, a magyar nemzetet.
– Kiderült, illetve kiderítettük, hogy magán fegyveres, egyenruhás osztagok most is léteznek az országban, elég csak az In-Kal Securityre vagy a Maccabira gondolni. Tőlük is vettek ötletet?
– Nem ezek a minták, hanem a nemzetőrség, a leventemozgalom, a hazafias nevelés különböző fórumai, amelyek korábban működtek. Az oktatáspolitika csődjével olyan hiány alakult ki ezen a területen, amit nem akar betölteni senki a mai politika fősodrából.
– A jobboldalinak nevezett politika tehetetlensége – beleértve minden ide sorolt erőt, köztük a Jobbikot – is közrejátszott a szervezet megalakulásában?
– 2002 óta nem tud a jobboldal az ország életébe beleszólni. Ezenkívül kiemelném a kétszázalékos törpepártnak, az SZDSZ-nek a szerepét, amely végrehajtja az MSZP-vel, de akár az országgal szemben is az akaratát. Az ebből fakadó elkeseredettség is benne van a gárda megszületésének okaiban.
– A Mazsihisz felfegyverzett alakulatnak nevezte a még létre sem jött Magyar Gárdát, s úgy véli: a radikális erők megkezdték a felkészülést a fegyveres erőszakra, ami veszélyezteti a hazai zsidóság nyugalmát. Mi erről a véleménye?
– A Mazsihiszt jelenlegi vezetésével nem tartom a magyar zsidóságot reprezentáló egyesületnek. Egy szélsőséges szervezet, amely az „antiszemitizmus-ipar” egyik hazai fóruma lett. Ha az SZDSZ vagy a Mazsihisz megnyilatkozik a jobboldallal kapcsolatos politikai kérdésben, akkor már nagyon jól tudjuk, hogy náciveszélyről fújnak riadót. A Mazsihisztől pedig külön kirekesztésnek érzem ezt, hiszen köztudott, hogy egyes tagjait valamifajta kapcsolat fűzi az In-Kal Securityhez, másrészt azt hallottam, hogy a zsidó vallási szervezet vezetőségében több volt munkásőr is dolgozik, akik tehát korábban fegyveres testületben szolgáltak. Egyébként ki mint él, úgy ítél. Amikor minket ilyen dolgokkal vádolnak, akkor úgy érzem, a saját céljaikat, terveiket projektálják ránk. Köves Slomó rabbi azonban azt nyilatkozta, hogy Magyarországon nyugodtan lehet zsidóként élni. Én nála okosabb nem akarok lenni ebben a kérdésben.
– A hirszerzo.hu szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) „vigyázó szemei” a kezdetektől figyelemmel kísérik majd a gárdát. Felkészültek a szolgálatok ténykedésére?
– Ezt nem tudjuk kivédeni. A Magyar Gárda szervezése március 15. óta zajlik, ha a Nemzetbiztonsági Hivatal csak most kezdett el figyelni, akkor úgy tűnik, elkéstek kicsit. De nekünk nincs titkolnivalónk, és fel is kérem az NBH-t, mint a gárda felett őrködő egyesület elnöke, hogy a megszerzett információit nyugodtan hozza nyilvánosságra. Annyit kérek csupán cserébe, hogy az Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz és a Szilvásy családhoz köthető információkkal is ezt tegyék.
– Für Lajos volt honvédelmi miniszternek mi lesz a szerepe?
– Augusztus 25-én a Szent György téren lesz az avatási szertartás, ahol 56 gárdistát avatunk fel a terveink szerint. Az okleveleket Für Lajos volt honvédelmi miniszter adja át. Ő egyébként nem tagja a Magyar Gárdának.
– Tényleg „ijesztő” fekete egyenruhát viselnek majd a gárdisták?
– Még senki nem láthatta az egyenruhákat. Annyi igaz a fekete színből, hogy az uralkodó benne. A fekete ünnepi szín: az elmélyültség és a méltóságteljesség színe. A nadrág fekete lesz, az ing viszont hosszú ujjú és fehér, fekete mellénnyel. Ez utóbbin lesz egy Árpád-sávos pajzs, Imre király pajzsa. Modern, fiatalos, sportos egyenruha lesz.
– A támadások elkerülése végett nem lett volna célravezetőbb élénkebb, mondjuk rózsaszínű egyenruhát tervezni?
– Ha rózsaszín lett volna, talán akkor is vád ért volna minket a szín miatt. Én nagyon szomorúnak tartom, hogy Magyarországon egyeseknek a fekete ruháról az
SS jut az eszébe, és nem például Mátyás király fekete serege.
– A Fidesz és a KDNP a Honi Gárda megalakítását javasolja, amelyről ötpárti egyeztetés is várható, s a kormánypártok sem zárkóztak el az ötlettől.
– A miénk volt a korábbi, ugyanakkor szimpátiával figyelem a kezdeményezést. Nem tartom azonban reálisnak, hogy a Simicskó István által elképzelt ötpárti megegyezés tető alá hozható.
– Mennyi ideig működhet ön szerint az egyesület?
– Hosszú távú nemzetpolitikai céljaink vannak a gárdával, amellyel kapcsolatban még nagyon sok és átgondolt szakmai munkát kell elvégeznünk. Hatalmas felelősséget vettünk a vállunkra, s átérzem azt, hogy ezzel nem szabad visszaélnünk. A baloldal olyan mértékben hiszterizálja a társadalmat, hogy nagyon okosan kell a gárdát működtetni.
– Jó ötlet, hogy személye miatt a szervezetet a Jobbikhoz kötik?
– A Jobbik elnökeként én is alapító tagja vagyok a Magyar Gárda Egyesületnek, de minden parlamenti képviselő tagja lehet valamelyik egyesületnek. Ezért nem hiszem, hogy ez gondot okozna. Idővel majd át kívánom adni a Magyar Gárda vezetését olyanoknak, akik nálam alkalmasabbak, hiszen én elsősorban a Jobbik vezetője vagyok.
– A Jobbik elnökeként milyen tervei vannak?
– Az elmúlt időszakban három fő kérdésre helyeztük a hangsúlyt. Az egyik a nemzeti szimbólumok védelme – az Árpád-sávos zászló, a Szent Korona, a turulmadár –, hiszen ezeket számtalan támadás érte. A Jobbikon kívül nem volt olyan politikai erő, amely ezeket a szimbólumokat kellő erővel meg tudta volna védeni. A második téma a cigánybűnözés kérdése, amelyre nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen ezt a kérdést a szőnyeg alá söpri a politika, még jobban el fog mérgesedni, és kataklizmát okozhat. A harmadik az Európai Unió: Magyarországon nincs olyan más euroszkeptikus erő a köztudatban, amely mi vagyunk. Azért dolgozunk, hogy e tekintetben is egyre hatékonyabban kommunikáljuk nézeteinket. Nagy eredménynek tartom, hogy az országgyűlési választások után mi váltunk a legerősebb parlamenten kívüli párttá. Erre büszkék is vagyunk, de ez csak egy állomás. A célunk, hogy a következő Országgyűlésben legyen egy új, radikális párt, amely reményem szerint a Jobbik lesz.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
