Az új acélmű alapanyaghátterét a tervek szerint egy ugyancsak még a tervek szintjén létező, új üzem, a Komszomolszkban épülő vasmű biztosítja majd. Ez dolgozza fel a cégcsoporthoz tartozó poltavai vasércbánya nyersanyagát acélbugává. A bugák vasúton érkeznének a fényeslitkei acélhengerműbe, ahol teljesen automatizált technológiával 1100-1200 fokos hőmérsékleten hengerelt lemezzé dolgozzák fel a tömböket. A piackutatás még folyik, ám valószínűsíthető, hogy a készáru legnagyobb felvevőpiaca az autóipar lesz. A nagyszabású beruházás eredményeként létrejövő kapacitásokra a projektkoordinátor, Szentpéteri Bertalan szerint reális piaci igény van, mert a világ acélművei jelenleg évi 15 millió hengerelt acéláruval bocsátanak ki kevesebb készterméket, mint amire kereslet lenne, így az új üzem nem lesz sem a diósgyőri, sem a dunaújvárosi konkurenciája.
A barnamezős beruházás helyszínéül az egykori fényeslitkei rendező pályaudvart választották. A Záhony térségében tervezett fejlesztések egyik centrumaként ugyanis ezt a területet kívánja ipari parkká alakítani európai uniós források bevonásával a magyar kormány. A százharminc hektáros parkból mintegy hatvanat kíván bérelni a Vorskla Steel Hungary. Erről az acélipari társaság és a magyar kormányzat néhány hete szándéknyilatkozatot írt alá, ám az ipari park kialakításában vállalt feladatai megvalósításához még nem kezdett hozzá a magyar fél.
A záhonyi zászlóshajóprojektről, vagyis a térség fejlesztéséről tavaly nyáron határozott a kormány. A döntés megvalósítása érdekében egyelőre annyi történt, hogy elkészült egy tanulmány, amely alapján az időközben kinevezett miniszterelnöki megbízott irányításával megkezdődött a program részletes kimunkálása. Jelenleg szakértők dolgoznak a részleteken, jelentésüket október 31-ig kell letenniük a kormány asztalára. Információink szerint a fényeslitkei rendező pályaudvar infrastruktúrájának átalakítása, a terület ipari parkká fejlesztése legkorábban 2008 második felében indulhat. Erre európai uniós forrásokat vonna be a kormányzat.
Kálnoki Kis Sándor miniszterelnöki megbízott tájékoztatása szerint a záhonyi vasúti átrakókörzet térségében tervezett fejlesztések szükségessége nem lehet kérdéses, hiszen a széles nyomtávú vasúton érkező árut mindenképpen át kell rakni normál nyomtávon közlekedő szerelvényekre vagy közútra. Ilyen területen célszerű továbbfeldolgozó, csomagoló, illetve elosztással foglalkozó vállalkozásokat telepíteni. A kormányzat által támogatni kívánt fejlesztések egyik kulcsprojektje éppen a fényeslitkei ipari park létrehozása. Szükséges a megfelelő támogatási rendszer kialakítása is, hogy helyzetbe hozzák a térségben már jelen lévő, illetve oda betelepülő logisztikában érdekelt kis- és középvállalkozásokat, és képezni kell a térség munkaerejét.
A záhonyi átrakókörzet szabad gazdasági övezetté, de legalábbis működő ipari-logisztikai centrummá fejlesztésének ötlete nem új, azt nem a Gyurcsány Ferenc vezette kormány találta ki. Az ötlet gyakorlatilag a rendszerváltás óta napirenden van, ám a gyakorlati megvalósítással minden kormány adós maradt. A vállalkozások azonban felismerték az ebben rejlő lehetőségeket, amit az is jól mutat, hogy az Ukrajna felől vasúton érkező évi hatmillió tonna áru több mint felét ma már a térséghez tartozó kéttucatnyi település valamelyikén csomagolják és osztják el. A térség egyik logisztikai üzeme például Tuzséron található: ide érkezik Oroszországból a gumigyártás alapanyaga, a korom, és innen osztják el a Michelin legkülönbözőbb európai gyáraiba.
Komoly fertőzésveszélynek tesszük ki magunkat, ha így kezeljük a nyers húst