Piacra lép a Kenézy-kórház

A rendelkezésre álló pénzek teljes felhasználása mellett is mindössze 54 százalékos ágyszám-kihasználtsági mutatót tud elérni a debreceni Kenézy-kórház. Az ebből adódó feszültség nyilvánvaló, a megoldás viszont nem mindenki számára az. A megyei önkormányzat tulajdonában lévő intézmény ugyanis nem eladó, nem szeretne több ágyról lemondani, és nem akar több orvost elbocsátani. Ehelyett előre szeretnének menekülni, a „szabad piacról” – leginkább külföldről érkező – betegekkel akarják kitölteni a finanszírozás hiánya miatt felszabadult kapacitásokat.

Sokszoros kárvallottja a debreceni Kenézy-kórház a Gyurcsány–Molnár–Horváth-féle egész-ségügyi reformnak. Bár a kórházban ellátást igénylő betegek száma fikarcnyit sem csökkent, a pénzügyi megszorítások miatt aktív ágyai közel feléről le kellett mondania az intézménynek, és végre kellett hajtani egy drasztikus létszámcsökkentést is: ötszáz dolgozót kellett elbocsátani a korábban alkalmazott több mint kétezer ember közül. A keresztmetszet azonban nem mindenütt szűkült: egy korábbi kormányzati döntés értelmében a Kenézy kapuin belül hoztak tető alá egy hárommilliárd forintos beruházást, aminek eredményeként megépült egy XXI. századi követelményeknek megfelelő műtőkomplexum.
Kihasználatlan létesítmény
A súlyszám és a teljesítményvolumen-korlát – vagyis a gyógyító munka finanszírozására használható OEP-pénz – azonban ennek ismeretében sem emelkedett olyan szintre, hogy a beruházás középtávú megtérülése egyáltalán szóba jöhetne. Ezt a tényt illusztrálandó, álljon itt egy adat: az erre fordítható pénzek teljes felhasználása mellett mindössze ötvennégy százalékig lehet kihasználni a méregdrágán megépített műtőket. Ez nemcsak az operációjukra hónapokig várakozó hazánkfiai kedélyét borzolja, de közgazdaságilag is értelmezhetetlen. A fenntartás költségeit attól függetlenül viselni kell, hogy mennyire kihasznált a létesítmény.
A privatizáció kizárva
Mivel a tulajdonos megyei önkormányzat döntése értelmében a kórházat e nehéz helyzet ellenére sem kívánják privatizálni, illetve a további ágyszámcsökkentést és orvoselbocsátást is el szeretnék kerülni, nincs más lehetőség, mint az előre menekülés. – Ennek útja-módja a piaci körülmények között rugalmasan mozgó szervezet kialakítása, illetve a fizetőképes kereslet becsalogatása lehet – véli Ónodi Szűcs Zoltán, a kórház főigazgatója, aki elmondta, első lépésként átszervezik a kórházat. Két, száz százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-t hoznak létre: az egyiket a vagyonkezelésére, a másikat pedig a gyógyító munka ellátására.
Az új szervezetek tiszta lappal indulnak, vagyis a Kenézy-kórház valószínűsíthetően év végén is több száz millió forintos adósságát nem kell cipelniük, azt átvállalja a tulajdonos önkormányzat. Ám semmi nincs ingyen, a tulajdonos természetesen viszi az ennek finanszírozására hivatott OEP-pénzeket is, az új szervezeti felállásban néhány hónapig a piacról kell majd megoldani, hogy az új finanszírozási szerződések megkötéséig bért, illetve közüzemi díjakat tudjanak fizetni. Ez azonban az átalakulásnak csak az egyik része, amitől azt remélik, hogy a Kenézy jobban tud majd alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz, mint korábban. A másik, talán ennél fogasabb kérdés megoldása csak ezután következhet.
Értékesítik
a szabad kapacitást
A kérdés az, hogyan tegyenek szert az állami egészségbiztosító által nem finanszírozott kapacitásaikat igénybe vevő fizetőképes betegkörre. A főigazgató tájékoztatása szerint már erről is folynak tárgyalások, és látható, hogy van igény a szabad kapacitásra. Ám ennek kiaknázásához a kórháznak szüksége lenne valamelyik fizetőképes piacon működő, jó hírű gyógyító intézmény know how-jára, amit esetleg franchise-ként tudnának alkalmazni. A főigazgató szerint ez esetleg járható út, ám kérdés, mennyi beteget lehet a megoldással Magyarországra édesgetni. A know how megszerzése ugyanis annyira megdrágíthatja a jelenleg vonzóan alacsony árakat, hogy azok talán nem lesznek versenyképesek.