Reformját dicséri Horváth

Miközben Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a kormány egészségügyi reformjára hivatkozva azzal dicsekedett, hogy javult az egészségügyi ellátás színvonala, mert a statisztikák szerint csökkent az infarktusos betegek száma, továbbra is bizonytalan, mikor egyezik meg az MSZP és az SZDSZ a nyereségérdekelt több-biztosítós modell részleteiről. Az alkudozás szerdán folytatódik, de a Fidesz szerint a kormányzat nem néz szembe azzal a pusztítással és káosszal, amit ámokfutásával okozott.

Javult az egészségügyi ellátás színvonala a reformnak köszönhetően az elmúlt egy évben, amelyet az is bizonyít, hogy 10 százalékkal kevesebb az infarktusos beteg 2007 első öt hónapjában, mint egy évvel ezelőtt ugyanebben az időpontban – nyilatkozta lapunk kérdésére Horváth Ágnes. Azzal kapcsolatban, hogy milyen tanulmány vagy kimutatás kapcsán jutott erre a megállapításra, egy mindössze egyoldalas táblázatra hivatkozott, amely szerint csökkent a szívinfarktusos betegek aránya. Az egészségügyi miniszter a fővárosi Péterfy Sándor utcai kórházban tett látogatásán kijelentette: 137 magyarországi kórház fele rendben gazdálkodik, negyedénél azonban anyagi gondok vannak. A kórházak adósságállományának 80 százalékát 25-30 kórház halmozta fel – tette hozzá. Adósságkonszolidációra azonban nem készül az egészségügyi tárca. Mint Horváth fogalmazott: a fenntartók, vagyis döntő többségükben az önkormányzatok felelőssége, hogy az intézményeket rábírják a helyes gazdálkodásra. Budaházy Emil, a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatója arról beszélt, hogy a Fővárosi Közgyűlés hamarosan dönt arról, hogy összevonják-e az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetet (OBSI) a Péterfy utcai kórházzal. A fúzió a gazdasági és műszaki adminisztrációt, valamint a traumatológiát érinti, utóbbi az OBSI-hoz kerülne.
– Ha a magyar orvosok úgy vizitelnének, mint ahogy azt Horváth Ágnes tette a mai napon, a betegeknek kevés esélyük lenne a gyógyulásra – jelentette ki tegnap Szijjártó Péter. A Fidesz szóvivője szerint Horváth Ágnes rendkívül cinikus és arcátlan volt, hiszen most sem nézett szembe azzal a pusztítással és káosszal, amit a magyar egészségügyben a kormányzat ámokfutása okozott, ehelyett az önkormányzatok és az intézmények felelősségéről beszélt. Horváth Ágnesnek akkor lesz joga bárkinek a felelősségéről beszélni, ha visszaadja az egészségügynek az onnan kormányzati pénzbehajtással kivont 250 milliárd forintot.
– Nem járt le tegnap semmiféle dátum az egészségbiztosítási rendszer átalakítása ügyében, az augusztus 24. valószínűleg egy közigazgatási belső munkaanyagban szerepelhetett, azt a koalíciós megállapodás sem tartalmazza – közölte lapunk érdeklődésére Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke, aki szerint az SZDSZ-szel kötött egyezség csupán azt írja elő, hogy a vonatkozó törvénytervezetet a parlament őszi ülésszakának kezdetén kell beterjesztenie a kormánynak. Lendvai Ildikó augusztus 16-án az MTV Nap-kelte című műsorában úgy nyilatkozott, hogy „nagyjából 2009 elejére be is indulhat az új rendszer”. Ehhez azonban meg kellene egyezniük a kormánypártoknak a biztosítási régiókról, amelyekről hiába tárgyaltak kedden Gyurcsány Ferenc és Kóka János részvételével.

Sólyom nem vitázik, befolyásol. A köztársasági elnök nem vesz részt szakpolitikai alternatívák megvitatásában, ezeket a vitákat az Országgyűlésben kell lefolytatni – közölte Kumin Ferenc, az elnöki hivatal főosztályvezetője, miután a Fidesz Sólyomhoz fordult, kérve: minden tekintélyét vesse latba, hogy az egészségügy eddigi színvonalából ne lehessen visszalépni. Kumin ugyanakkor kiemelte, a köztársasági elnöknek közjogi értelemben lehetősége van arra, hogy befolyásolja a folyamatokat.