Sokasodó problémák Chávez elnök körül

Venezuela parlamentje – amely a 2005 decemberében tartott parlamenti választások óta ellenzéki pártok nélkül működik – kedden már első vitáján elfogadta Hugo Chávez 33 alkotmánymódosító javaslatát. Ezek közül a legfontosabb és a legnagyobb horderejű pont a korlátlan újraválasztás lehetősége, amely értelemszerűen a legnagyobb vitákat és ellenállást váltotta ki a dél-amerikai országban. A Nemzetgyűlés ennek ellenére úgy határozott, hogy decemberben megtartják a népszavazást az alkotmánymódosításokról. A vitán azonban meglepő esemény történt: több honatya tüntetően kivonult az ülésteremből a módosításokat méltató egyik baloldali kormánypárt képviselőjének beszéde közben. Ahogy Chávez egyre nagyobb hatalmat összpontosít kezében, úgy fordulnak szembe vele a bolívari forradalom vértelen sikeréért aggódó egykori harcos- és munkatársak. Kedden Luis Miquilena, Chávez egykori jobb keze, a Nemzetgyűlés volt elnöke bírálta a baloldali államfőt, és azzal vádolta, hogy maga tehet az országban még mindig virágzó korrupcióért. (Augusztus 4-én pattant ki egy vesztegetési ügy, amikor Buenos Aires repterén lefoglaltak csaknem 800 000 dollárt a venezuelai olajóriáscég, a PDVSA argentin képviseletének Uruguayba tartó vezetőjétől.) Miquilena szerint Chávez mostani tervével tulajdonképpen legalizálni akarja eddigi törvénytelenségeit és önkényeskedéseit. Miquilena figyelmeztette a sajtót is: ha Cháveznek sikerül mostani elképzelése, akkor ők lesznek az első áldozatai. A leváltott védelmi miniszter, Raúl Isaías Baduel tábornok azt kifogásolta, hogy főnöke már a hadsereget is át akarja politizálni.
Chávez január közepén kapta meg a parlamenttől a másfél évre szóló rendkívüli felhatalmazást, hogy a folyamatos államosítással és államreformokkal végül szocialista köztársasággá formálja Venezuelát. A legközelebbi tartományi és helyhatósági választásokat 2008 októberében rendezik, amelyre az ellenzék is lázasan készül, hogy demokratikusan váltsa le Hugo Chávezt.
Nem tudni pontosan, miért – Chávez az ellenzéki szabotázsokat okolta miattuk –, de az államosítások nyomán egyre gyakrabban merültek fel zavarok az alapélelmiszerek ellátásában. Tény, hogy felgyorsult egy kettős folyamat: elkezdődött a szakemberek elvándorlása, a maradók, egyelőre főleg a fiatalok tüntetnek a sajtószabadság megtartásáért, és többek között az országban uralkodó közbiztonsági állapotok miatt.
Vasárnap nyilatkozott az egyik liberális lapnak egy Argentínában tanító venezuelai politikus, ügyvéd, Asdrúbal Aguiar, aki már azt sem zárta ki, hogy az alkotmány módosítása miatt fegyveres ellenállásba, polgárháborúba torkollhatnak az események. Chávez válasza nem sokat késett: hétfőn bejelentette, hogy 5000 orosz gyártmányú Dragunov mesterlövész fegyvert vásárolt arra az esetre, ha gerillaháború törne ki az országban.