A Zala Megyei Kórházban tizennégy személyt kezelnek, tegnap két újabb beteg érkezését várták, egy embert pedig, aki már gyógyulóban volt, nem kellett felvenni – tájékoztatta lapunkat Ribiczey Pál, az intézmény fertőző- osztályának vezetője. Elmondta: a betegek állapota súlyos, de szövődményekre utaló jeleket senkinél nem találtak. Szombathelyen tegnap – szintén agyhártyagyulladás miatt – hárman szorultak ápolásra. Mint utóbb kiderült, mindanynyian ugyanabból a gazdaságból származó nyers tejet itták, mint a zalaiak. Ribiczey Pál elmondta: a vírusos agyhártyagyulladás lázzal, erős fejfájással, gyakori hányással és nagyon rossz közérzettel jár. Sem a termelők, sem a fogyasztók nincsenek felkészülve az elszaporodott kullancsok elleni védekezésre. Pedig az anyatejjel felérő tápanyagtartalmú kecsketej fogyasztása nagyon egészséges, csak a biztonság kedvéért fel kellene forralni.
*
Ribizcey Pál elmondta: az agyhártyagyulladás az esetek egy százalékában vezet halálhoz, és a betegek négy-öt százalékánál okoz bénulást. Az emberrel ellentétben az állatokon semmilyen nyomát nem látni a kullancsfertőzésnek, a vírus nem betegíti meg őket. Egymásnak nem adhatják át a kórokozót, és az ember is csak a tejüktől betegedhet meg – mondta el lapunknak Berencsi György, az Országos Epidemológiai Központ laborvezetője. Az erdőszélen, szabadban tartott kecskéknél fordulhat elő, hogy az élősködő megfertőzi őket, de pasztörizálással ez a baj kiküszöbölhető. A virológus szerint a kecsketartó gazdáknak érdemes lenne beoltatniuk magukat a betegség ellen, mert így védve lennének a vírustól. Az állatok néhány hét alatt kiürítik szervezetükből a kórokozót, de mivel nem betegednek meg, nem is látható a változás rajtuk.
A szakember elmondta: a gazdaságokban a kecskék tejét általában összeöntik, egyetlen állat fertőzése nagyobb mennyiségű folyadékot tehet tönkre, így a vírus a nem pasztőrözött tejből készült sajtba, túróba, vajba és egyéb termékekbe is bekerülhet, ezek az áruk is hordozhatják a betegséget.
Elterjedt, hogy az úgynevezett biotejet forralás nélkül is lehet fogyasztani, mert így benne maradnak a vitaminok és ásványok. Valójában azonban semmilyen tejet nem ajánlatos nyersen inni, mert nem attól bio, hogy pasztörizálatlan, hanem a fejős állatok egészséges tartási körülményeitől – figyelmeztetett Tasáry Ilona, az ÁNTSZ kommunikációs osztályának vezetője. Számtalan vírus és baktérium tenyészhet a nyers birka-, kecske- és tehéntejben, a kullancs terjesztette agyhártyagyulladás kórokozója ezek közül csak az egyik – tájékoztatta lapunkat Kapiller Zoltán állatorvos-zoológus, az állatorvosok és biológusok alapította Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület elnöke. Elmondta: harminc évvel ezelőtt Szlovákiában hatszáz ember betegedett meg egy elromlott pasztőrözőberendezés miatt. A magyarországi falvakban sokan készítenek sajtot házilag, de kevesen rendelkeznek a szükséges háttérrel. A legritkább esetben gondolnak arra, hogy a tejet előbb pasztörizálni kell, és nem hiszik el, hogy a nyers tej bajt okozhat.
A kullancs közvetítette fertőzések a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a rovarral való közvetlen találkozással, azaz csípéssel, hanem testváladékkal is, legalább fél- tucatnyi módon terjednek – fűzte hozzá a szakember. A legelő állat szervezetébe a fején keresztül jut, mi pedig a forralatlan tejjel megisszuk. Fertőzhet a vírushordozó rovar széklete is, amely például a kerti pad takarításakor, sepregetéssel felszálló porral együtt az orrba vagy a szembe jut.
origo.hu
Bölöni László is a román parlamenti választáson való részvételre buzdít
