Magyarország a honvédelemre fordított kiadásait tekintve jövőre Izland szintjére süllyed, ahol jelenleg egyáltalán nem tartanak fenn hadsereget – derül ki egy lapunk birtokába került jelentésből. A Honvédelmi Minisztérium (HM) nemrég megalakult fejlesztési és logisztikai ügynökségének és védelmi tervezési főosztályának elemzése megállapítja, hogy 2008-ra Magyarország kevesebb mint egy százalékát költi honvédelemre a nemzeti összterméknek (GDP), miközben az elvárás ennek a duplája lenne. A katonai szakértők szerint ezért minden eddiginél súlyosabb kritika érheti hazánkat a
NATO részéről, hiszen ilyen szinten jelenleg csak Izland és Luxemburg áll a szövetség tagállamai közül, az előbbi országnak viszont nincs hadserege, az utóbbi nagyhercegségben pedig csak részben tartanak fenn haderőt állami forrásokból.
Magyarország hátránya a védelmi kiadások tekintetében már 2006-ra is tovább súlyosbodott a tagállamok többségével szemben – az egy főre jutó védelmi kiadásokban hazánk már tavaly is csak Romániát, Litvániát és Bulgáriát előzte meg – a 2007–2008-as várakozások azonban már az egyértelmű leszakadásunkat vetítik előre – állapítja meg a katonai szakértők értékelése. A jelentés szerint katasztrofális a helyzet a szárazföldi erők létszámát tekintve is. Minden hozzánk hasonló méretű vagy helyzetű NATO-tagállam nagyobb létszámú szárazföldi erőt tart, mint a Magyar Honvédség alig több mint nyolcezer fős szárazföldi állománya.
A védelmi kiadások szintjéhez és a hadseregünk teljesítőképességéhez képest viszont igen erős a részvételünk a NATO külföldi műveleteiben, ebben az első helyek egyikén állunk az egy főre jutó GDP-hez viszonyítva. Mivel azonban Magyarország a fő eszközfejlesztések (haditechnikai beszerzések, korszerűsítések) aránymutatóit elemezve is az utolsó helyek egyikén található a NATO-ban, a magas műveleti részvételünk komoly zavarokat okozhat a honvédség működésében – állapítja meg a HM szakértői jelentése.
A fejlesztések alacsony szintje jelentős biztonsági kockázatot jelent, de azt is eredményezi, hogy Magyarország gyengén felszerelt erőket küld a missziókba. A miszsziók fenntartása és ellátása miatt viszont kevesebb forrás jut a fejlesztésekre, így hosszú távon a hadsereg egyre kevésbé lesz képes részt venni a külföldi NATO-műveletekben. Ebből az ördögi körből csak akkor lehetne kitörni, ha Magyarország a rendelkezésre álló szárazföldi erőkből kevesebb katonát tartana a NATO-műveletekben, vagy jelentősen megemelnék a védelmi költségvetést. Jelenleg azonban a HM azért tartja a haderejének létszámarányaihoz képest a legtöbb katonát külföldön fegyverben a NATO tagállamai közül, hogy ezzel kompenzálja elmaradását a honvédelemre fordított költségekben.
Miközben tehát jelentősen javult katonáink telepíthetősége és műveleti, missziós részvétele, kritikán alul alacsonyak a GDP-arányos védelmi kiadásaink, és annak további romlása várható. Izland és Luxemburg költségvetési szintjén azonban nem lehet Olaszországhoz hasonlatos műveleti részvételt biztosítani – mutat rá a Szekeres Imre honvédelmi miniszternek írott jelentés.
A jövő évi költségvetés biztosítani fogja, hogy a Magyar Honvédség aktívan részt vegyen a közös NATO-feladatok ellátásában, és maradéktalanul eleget tegyen más irányú vállalásainak is – közölte a jelentéssel kapcsolatban tegnap Bocskai István, a honvédelmi tárca szóvivője. Elismerte, hogy készült olyan munkaanyag, amely a honvédelmi költségvetés helyzetével foglalkozik. A tanulmány megállapításaival ellentétben azonban közölte: a tavalyi rigai NATO-csúcson a tagországok megegyeztek abban, hogy nem csökkentik tovább a védelmi költségvetésüket, sőt, amikor lehetőség van, azt növelik. A magyar kormány is ehhez tartja magát, és 2008-ban a haditechnika korszerűsítése és a csapatok ellátása a tárca kiemelt feladata lesz.
origo.hu
Felállították az Ország Karácsonyfáját - képek
