Kevesebb állás, kisebb fizetések

A megszorító intézkedések hatására visszaeső gazdasági növekedés következménye, hogy miközben csökken a foglalkoztatottak száma, az állásukat megtartók kevesebb terméket és szolgáltatást vásárolhatnak bérükből, vagyis csökken az életszínvonal – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentéséből.

Közel másfél százalékkal kevesebben dolgoztak idén júliusban hazánkban, mint a múlt esztendő azonos időszakában. Július végén 2,767 millióan álltak alkalmazásban a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi tájékoztatójából. A nyár elejéhez képest jelentős változás, hogy júliusban már nemcsak a közszférában mutattak ki létszámcsökkenést, az elbocsátások immár a versenyszférában is érezhetővé váltak. Mindez nem lehet meglepő, miután a KSH a második negyedévre vonatkozóan alig 1,4 százalékos gazdasági növekedésről számolt be. Mindemellett a megszorítások nyomán a munkahelyüket megtartók komoly reálbércsökkenést szenvedtek el.
A KSH szerint – éves összehasonlításban – idén júliusban a bruttó átlagkeresetek 10,8 százalékkal nőttek. A nettó keresetek alacsony növekedési ütemében meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januári emelése. Ezért a járulékok levonásával keletkező nettó bérünk már csak 3,1 százalékos növekedést mutatott júliusban. Ha viszont mindehhez hozzátesszük a 8,4 százalékos inflációt, már 4,9 százalékos reálbércsökkenésről beszélhetünk, vagyis közel öt százalékkal kevesebb értékű terméket és szolgáltatást vásárolhattunk bérünkből idén júliusban, mint egy évvel ezelőtt.
A reálbérek csökkenése ennél magasabb is lehetett, mivel a kimutatható keresetcsökkenést tompította, hogy a korábbi évekkel ellentétben az állami szférában idén már nem egy összegben kapják meg a tizenharmadik havi juttatást. E különjuttatás júliusi része több mint két százalékkal emelte a közszférában dolgozók bérének kimutatott bruttó növekedését, így a nemzetgazdaság egészében júliusban mintegy hatszázalékos reálbércsökkenés következhetett be. Egyébként a január–júliusi héthavi időszakban a reálbérek összességében 6,2 százalékkal csökkentek. Vagyis a kormányzati előrejelzésekkel szemben a reálbércsökkenés üteme nem változott lényegesen az elmúlt hónapokban. A kormány konvergenciaprogramjában az év egészére négyszázalékos reálbércsökkenést prognosztizált. Mivel az már most látható, hogy az inflációs előrejelzés sem teljesül, úgy feltételezhetően a bérek vásárlóértékének csökkenése is legalább egy százalékkal lesz magasabb a kormány által ígértnél.