Több százezer tankönyv hiányzik

Körülbelül 350 ezer tankönyv nem érkezett meg az iskolákba tanévkezdésre. A kiadványok egy része csak októberre kerül a gyerekekhez – tudta meg lapunk. A legégetőbb problémát a középiskolások irodalomkönyvének és szöveggyűjteményének hiánya jelenti. A kiadók szerint az állami garanciavállalás eltörlése és a tömeges iskolabezárások miatt késnek a könyvek.

Mintegy 350 ezer tankönyv nem érkezett meg tanévkezdésre az iskolákba. A kötetek egy része várhatóan csak szeptember végére, október elejére kerül a gyerekekhez – mondta lapunknak Safranek László, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete terjesztői tagozatának elnöke. A szakember szerint a késés egyik oka az állami garanciavállalás eltörlése, amelynek hiányában a kiadók nehezebben jutnak hitelhez. Továbbá az állam az ingyenes tankönyvekre olyan kevés pénzt ad, hogy a pedagógusok februárban csak a legolcsóbb kiadványokat merik megrendelni. Amikor később kiderül, hogy a szülők mekkora részt tudnak vállalni a kiadványok árából, akkor sok iskola pótrendelést ad le, ám ezeket már nehéz időre teljesíteni.
Nemes Gábor, a Nebuló Könyvház Kft. vezetője szerint a könyvek körülbelül egy százaléka nem jelent meg időben. Hozzátette: a késve érkező kötetek jelentős részét a Korona Tankönyvkiadó középiskolai irodalomkönyvei és szöveggyűjteményei teszik ki, ezek a kiadó ígérete szerint szeptember közepére kerülhetnek az iskolákba. – Való igaz, hogy késnek az általunk kiadott irodalomkönyvek, amiért minden érintettől elnézést kérünk, de le kell szögeznem, hogy ez nem a cég hibája – mondta a Magyar Nemzetnek Vilhelm József, a Korona Tankönyvkiadó ügyvezető igazgatója. Hozzátette: hiába rendelték meg az iskolák a könyveket már februárban, a tömeges szakközépiskola-bezárások és -összevonások miatt az utolsó pillanatig bizonytalan volt, valójában hány könyvre lesz szükség. Vilhelm leszögezte: a Korona ma már az Apáczai Kiadó mellett az egyetlen jelentős tankönyvgyártó, amely még magyar tulajdonban van, nincs mögötte nyugati tőke. Amióta az állami kezességvállalást eltörölte a kormány, azóta a magyar kiadók nem tehetik meg, hogy több könyvet gyártsanak, mint amennyire szükség van, mert nincs annyi tőkéjük, hogy azok egy évig álljanak a szekrényben. Az is végzetes lenne, ha alulbecsülnék a rendeléseket, hiszen a kis példányszámú utánnyomás nagyon költséges. Így valóban az utolsó pillanatban kezdték el gyártani ezeket a könyveket, amihez társult a papírszállító és a nyomda pár napos késése is. Az igazgató azt ígérte, az irodalomkönyvek a hét végére, a szöveggyűjtemények jövő hétre érkeznek meg az iskolákba.
Lapunk korábban megírta, hogy a könyvek egy része nem érkezik meg időre az iskolákba, mert a kisebb, kevésbé tőkeerős kiadóknak nincs 40-50 millió forintjuk a nyomdai költségekre. Romankovics András, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke szerint a kiadók korábban úgy tudták előre kifizetni a gyártás költségeit, hogy az állam garanciát vállalt helyettük a hitelt folyósító bankoknál: ha a kiadó fizetésképtelenné válik, átvállalja a terheket. Az állami garanciavállalás azt jelentette, hogy a kiadók gyorsan, vagyonigazolások nélkül jutottak kedvezményes kamatozású kölcsönhöz. A Gyurcsány-kormány azonban 2005-ben úgy döntött, hogy a jövőben nem vállal kezességet a diákok könyveiért. A kezességvállalás eltörlése óta szinte lehetetlen gyorsan, egyszerűen hitelhez jutni, ráadásul a kölcsönt terhelő kamatok is sokkal magasabbak, mint korábban.