Többhetes huzavona után az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kiadta az Origo internetes portálnak azoknak a súlyos szakmai hibákat elkövető rendőri vezetőknek a nevét, akik az őszi eseményekről készített, úgynevezett Papp-jelentésben még csupán kódnéven szerepeltek. Így kiderült, hogy az október 23-i Fidesz-megemlékezés helyszínén, az Astoriánál „Erzsébetváros 01” kódnéven az a Nagy-Juhák István volt a biztosítás parancsnoka, akit azóta VII. kerületi kapitányságvezetőből a budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesévé léptettek elő. A Papp Károly, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) vezetőjének irányításával készített jelentés megállapította, hogy a helyszíni parancsnok (tehát Nagy-Juhák) „nem intézkedett a rendezvényt megzavarni szándékozó személyek hatékony távoltartására”, és nem volt összeköttetésben a tömegoszlatás irányítójával. Ez is egyik oka volt annak, hogy a Fidesz megemlékezéséről hazafelé tartók is a brutális lovasroham, a könnygázgránát- és gumilövedék-zápor kellős közepén találták magukat.
*
A Papp-jelentésben Hungária 705 kódnéven szerepel az a hibázó rendőri vezető, aki október 23-án kora délután parancsot adott az oszlatás folytatására, miután a tömeget kiszorították az Alkotmány utcából. Az ORFK közlése szerint az illetőt Majoros Zoltánnak hívják, és bár az akció idején még csupán alezredes volt, májusban soron kívül ezredessé léptették elő mint a Rebisz bevetési parancsnokság műveletirányítóját.
A harmadik előléptetett személy Pigler István: ő október 23-án délután négy óráig volt a tömegoszlatás parancsnoka. Pigler májusban rendőrségi tanácsosi címet is kapott. Majoros Zoltánhoz hasonlóan őt is Petrétei József – azóta menesztett – rendészeti miniszter léptette elő „magas színvonalú szakmai munkája” elismeréséül.
Három másik hibázó rendőri vezető már nyugállományba vonult. Közülük a legismertebb Lapid Lajos, a BRFK akkori közbiztonsági igazgatója, aki jelenleg nyugalmazott dandártábornokként az FTC biztonsági igazgatója. Lapid Rendező 01 fedőnév alatt a tömegoszlatási parancsot adta ki a Deák téren három perccel azután, hogy véget ért a Fidesz-gyűlés, de ugyancsak ő vezényelte ki azt az „aránytalanul nagy létszámú, 1006 fős” rendőri erőt a Kossuth térre, amelynek hajnalban kétszáz embert kellett onnan kiszorítania. A másik nyugállományba vonult vezető Domoszlai Dániel volt, aki a Károly körúti lovasroham vezetőjeként parancsot adott a kardlapozásra, amely a Papp-jelentés szerint „nem érte el a kívánt hatást”. Az astoriai események idején Gulácsi Sándor volt a tömegoszlatás parancsnoka, aki azóta szintén nyugállományba vonult.
Gergényi Péter volt budapesti főkapitány, akit a Papp-jelentés „magasabb vezetőként”, „irányító parancsnokként” a leginkább elmarasztalt, november 30-ig felmentési idejét tölti, utána pedig nyugdíjazzák.
Az ORFK tájékoztatása szerint az október 23-i hibák miatt csupán egyetlen rendőr alezredes, osztályvezető kapott megrovást, de az ő nevét nem árulták el. Ismeretes, az ügyészség eddig huszonegy rendőrt vádolt meg hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazással és testi sértéssel az őszi rendőri erőszakkal összefüggésben, de ők nem magasabb rangú rendőrök, hanem tiszthelyettesek vagy zászlósok. Köztük is akad olyan, akit a vádirat benyújtása óta törzsőrmesterből főtörzsőrmesterré léptettek elő.
Morvai Krisztina, az őszi erőszakos cselekményeket vizsgáló Civil Jogász Bizottság társelnöke az előléptetések hírére úgy reagált: „Gergényi Péter kitüntetése után azt gondoltuk, ezt az arcátlanságot már nem lehet fokozni, de úgy tűnik, lehet.” Emlékeztetett: az őszi események másik felelősét, Bene László menesztett országos főkapitányt a napokban a Magyar Nemzeti Bank biztonsági főnökévé nevezték ki. Morvai Krisztina szerint érthetetlen, mi a szándéka a hatalomnak ezekkel az előléptetésekkel, kitüntetésekkel. – Talán azt gondolják, a magyar nép a végtelenségig tűri ezt az arroganciát? – tette fel a kérdést a büntetőjogász.
Balog Zoltán (Fidesz) elképesztőnek nevezte, hogy a tavalyi sorozatos, rendőrök által elkövetett bűncselekmények után egyes parancsnokokat, vezetőket előléptettek. Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke megjegyezte azt is: ha valaki hivatalos megbízásból jár el, állampolgárokkal szemben intézkedik, akkor névvel kell vállalnia cselekedetét. Emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferenc a mai napig nem kért bocsánatot, s nem vonta vissza azon kijelentését, amelyben a szemkilövő kegyetlenkedéseket lenyűgöző, az állampolgárokat védő szakszerűségnek nevezte. Ha a miniszterelnök – aki több esetben konzultált a rendőri vezetőkkel október 23-a előtt is – nem vállalja a felelősséget, s nem kér bocsánatot, akkor miért tennék meg a beosztottak? – tette fel a kérdést Balog Zoltán.
Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter a távirati irodának azt mondta: ha bizonyítékokkal alátámasztható, hogy a rendőri vezetők hibáztak, szabálysértéseket vagy bűncselekményeket követtek el, akkor ennek fényében meg kell vizsgálni az előléptetéseket. Ha ez olyankor történt, amikor már lehetett tudni, hogy hibázott az illető, akkor az előléptetés szakmai, személyzeti hiba, ha viszont az előléptetés után derült fény a hibára, az „egy más dolog” – fogalmazott a tárcavezető. Takács Albert közölte: nem tudja, ki, kiket, hogyan és mikor léptetett elő, mint ahogy azt sem, mit tartalmaznak a döntések.
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal