Nyilvánosságra hozta tegnap az Egészségügyi Minisztérium az egészségbiztosítási rendszer átalakítására tett javaslatát. Már korábban tudható volt, hogy 22, száz százalékban állami tulajdonú egészségpénztár jön létre – ebből 18 a megyékben, négy pedig a fővárosban és Pest megyében –, s ezek kisebbségi, 49 százalékos tulajdonrészére pályázhatnak az üzleti befektetők. A kisebbségi tulajdonrészek elosztása pályázati előminősítést követő nyilvános liciten dől el. Egy-egy területre az a pályázó szerzi meg a működési jogot, amelyik a legtöbbet kínálja az árversenyben. Egy befektető több pénztár kisebbségi tulajdonrészét is megvásárolhatja, de ezek közül legfeljebb két megye lehet egymással határos. A pályázati kiírásban a minimális kikiáltási érték is szerepel majd, ám ezt a most nyilvánosságra hozott dokumentum nem tartalmazza. Hiába rendelik a pénztárak egy-egy területhez, működésük országos lesz: bárhonnan fogadhatnak ügyfeleket.
*
Egy pénztár kezdetben minimum 500 ezer, maximum kétmillió biztosítottal kezdheti meg a működését. A későbbiekben megszűnik a kétmilliós felső korlát, a minimum létszámot pedig 250 ezer főben határozzák meg.
Sokak számára meglepő, hogy a kisebbségi tulajdonosnak döntő befolyása lehetne a pénztárak irányítására. Ha ezt így fogadja el a parlament, az az MSZP újabb vereségét jelentené a szabad demokratákkal szemben. A szocialisták ugyanis mindvégig azt hangsúlyozták, hogy mennyire fontos az állam döntő befolyásának fenntartása. Szabadon dönthetnének a pénztárak arról is, hogy milyen módszert alkalmaznak a kiadások csökkentése érdekében.
A kisebbségi tulajdonosok befolyását növelné továbbá, hogy részt vehetnek a díjtétel- és fejkvótabizottságok munkájában. Ez azt jelenti, hogy komoly beleszólásuk lesz a szolgáltatások finanszírozásáról és tartalmáról szóló döntésekbe. Noha a dokumentum azt írja, hogy kezdetben a jelenleg finanszírozott biztosítási ellátási csomag lényegében nem változik – kivéve ahol azt a technológia fejlődése indokolja –, ezt a szakértők kétségbe vonják, s arra hívják fel a figyelmet, hogy szűkülhet a biztosítás fejében járó szolgáltatások köre.
Kiderül a szakmai koncepcióból az is, hogy ugyanazért a beavatkozásért eltérő összegű finanszírozást kaphatnak a szolgáltatók a különböző pénztáraktól, az eltérés akár húsz százalék is lehet.
Megszűnne a kötelező szerződéskötés, azaz a pénztárak maguk döntenék el, hogy melyik szolgáltatóval – szakrendelővel, háziorvossal – kötnek szerződést. A betegek pedig csak olyan szolgáltatónál vehetnének igénybe nem sürgősségi ellátást, amelyikkel a pénztárjának szerződése van. Azaz szűkül a szabad orvos- és intézményválasztás lehetősége. A kijelölt intézmények helyett akkor vehet igénybe mást a beteg különdíjfizetés nélkül, ha a beavatkozás előtt a pénztár hozzájárulását kérte, illetve ha a pénztár nem biztosított kellő távolságon belül megfelelő szolgáltatást a számára. Sürgősségi ellátást továbbra is bárki bárhol igénybe vehet, függetlenül attól, hogy biztosított-e, vagy nem. A háziorvosoknál is megmarad a szabad választás lehetősége, a pénztárak ugyanis kötelesek a területükön lévő valamennyi háziorvossal szerződést kötni. Ugyanez vonatkozik minden, működési engedéllyel rendelkező gyógyszertárra, gyógyászati segédeszköz-forgalmazóra és gyógyfürdőre.
Az új rendszerre való áttérés nem jár járulékemeléssel – legalábbis egyelőre –, a jövőben is mindenki jövedelemarányos járulékot fizet. A pénztárak nem a hozzájuk tartozó tagok által befizetett járulékot kapják meg, az összes befizetést ugyanis korrigált fejkvóta alapján újraosztják. A jól meghatározott fejkvóták miatt a pénztáraknak nem is áll érdekükben a szelekció – reméli a minisztérium. Az idős, beteg emberek után ugyanis több pénzt kapnak, mint az egészséges fiatalok után.
Megtudhatjuk azt is a dokumentumból, hogy aki nem választ magának pénztárt, azt a területileg illetékeshez sorolják be. A tervek szerint évente lehet majd pénztárat váltani. A magánbefektetők az állam esetleges egyoldalú, a rendszer működését súlyosan veszélyeztető lépése esetén választott bírósághoz fordulhatnak. Ez válasz arra az esetre, ha kormányváltás után a Fidesz megszüntetné az újonnan létrehozott több-biztosítós rendszert.
A pénztárak működési költségét egyébként négy százalékban maximalizálnák.
Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa elmondta: a nyereségérdekelt magánbiztosítók a vártnál is messze nagyobb hatásköröket kaptak, gyakorlatilag ők dönthetik majd el, hogy mit, mennyiért és hol kaphat a beteg. Hangsúlyozta: lesz állami kórház, ami megszűnik, és lesz olyan magánkórház, amivel viszont szerződést kötnek majd. Szerinte az új biztosítók, amelyeket „22 kicsi indiánnak” nevezett, nagyobb működési költségekkel dolgoznak majd, mint az egészségbiztosítás jelenleg, még akkor is, ha a kormány négy százalékban akarja korlátozni a költségeket.
Az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere hangsúlyozta: ehhez a pénzt be kell szedni, ezért az egészségügyi miniszter cáfolata ellenére a több-biztosítós rendszer bevetése járulékemeléssel és a szolgáltatások szűkítésével jár majd. A fideszes politikus szerint a várólisták hosszabbak lesznek, és a szabad orvosválasztás is megszűnik, hiszen a beteg vagy nem mehet abba a kórházba, ahhoz az orvoshoz, amelyikhez akar, vagy fizetnie kell majd érte.
Mikola István felvetésére, miszerint a nyereségérdekelt magánbiztosítók az elvártnál is messze nagyobb hatásköröket kapnak majd – gyakorlatilag ők dönthetik majd el, hogy mit, mennyiért és hol kaphat a beteg –, Kökény Mihály szocialista parlamenti képviselő lapunknak úgy nyilatkozott: „A fideszes politikus álljon elő a bizonyítékaival, hiszen feltételezéseivel rendszeresen riogatja a közvéleményt”. Kökénynek egyébként „meggyőződése”, hogy Magyarországon már a Fidesz-kormány is bevezette volna a több-biztosítós rendszert.
origo.hu
Agyhalottnak, Soros-ügynöknek nevezi saját EP-képviselőit Magyar Péter - itt az újabb hangfelvétel!
